Karmák.. nem adják könnyen magukat, ragaszkodóak. Muszáj energiát fektetni a megtalálásukba, megértésükbe. Hogyan? Józan paraszti ésszel vagy intiitívan ráérezve, vagy családi legendáriumokban kutakodva. Vagy a karmabugyorkeresőt olvasgatva.
Ami persze mind utálatos dolog, hisz nálunk minden mindig tökéletes volt, van és lesz, és függetlenek vagyunk, meg ilyenek, szóval ezek csak uncsi feltételezések.. amik persze másra lehet, hogy igazak, -na, de rám?!? Biztos hogy nem. Nekem nincsenek hiedelmeim, csak tudásaim, ennyi.
– ez meg a karma-csapda.. ennyi

De, ha tudatosan figyelsz, akár tetten is érheted őket. Szituációk, mondatok, nagyon különleges módon, néha éles képként maradnak az emlékezetben. Nem véletlen. Ott, akkor aktivizálódik valami, ami nem másról szól, mégis neked kell gyógyulnod belőle. Soha nem késő. Szívás, de ha belemész a játékba, meg mered változtatni a nézőpontod, kettőt pillantasz, és már gyógyul is körülötted mindenki, általad új minta kezd terjedni, gyógyul a kapcsolódó család, közösség, társadalom.

És miért bugyor? Az egyéni memória, a környezet memóriája, levéltárak őrzik a minden szinten elő- elő bukkanó történeteket.
ami egy társadalmi közegben elfogadott, amit egy közösség eltűr, az a családban legitimitást nyer, viszont egyéni szinten okoz fájdalmat
és ahol fáj, ott indukál változást, szóval sajnos kihagyhatatlan az egyéni út
hát ezért bugyor.. never ending story.. de dont’t panic.. amúgyis minden az.. 🙂 nagy katyvasz

Gondoskodunk:
Gondoskodási karmák esetén cél a valós szükségletek kielégítését megtanulni.