Mahābhārata — Ādiparvan, 1. fejezet

Nyitó fohász — a forrásban 0. vers

nārāyaṇam → Nárájanát; namaskṛtya → meghajolva, tiszteletet adva: namas + √kṛ, „hódolat, tiszteletadás” + „tenni, cselekedni”; a fő cselekvést megelőző cselekvést jelöli: „miután tiszteletet adott”; naram → Narát; egyes számú tárgyeset; itt tulajdonnév, bár a nara közszóként „ember, férfi”; caiva → és, valamint, nyomatékosítással; ca + eva, „és” + „éppen, valóban”; a hangkapcsolódásban a + e → ai; narottamam → az emberek legkiválóbbját; egyes számú tárgyeset, Nara jelzője; nara + uttama, „ember” + „legkiválóbb”; az összetétel határán a + u → o; devīm → az istennőt; a devī, „istennő” egyes számú tárgyesete, Szaraszvatí megnevezéséhez kapcsolódik; sarasvatīm → Szaraszvatít; egyes számú tárgyeset; a név a saras, „tó, víz” szóból és a birtoklást, valamivel való rendelkezést jelölő -vatī képzőből áll, szó szerinti értelme „vizekkel rendelkező”; itt az istennő neveként szerepel; caiva → és, valamint; ismét ca + eva, „és” + nyomatékosító szó; tataḥ → azután, ezt követően; határozószó, a szövegben hangkapcsolódással tato; jayam → a Dzsaját; egyes számú tárgyeset; a jaya jelentése „győzelem”, itt az elbeszélés megnevezéseként értelmezzük; udīrayet → mondja el, adja elő, szólaltassa meg; óhajtó-felszólító értelmű igealak, egyes szám harmadik személyben; az ud + √īr kapcsolatából képzett műveltető alak, jelentése itt „előadni, elbeszélni”; a szövegben az előző szóval egybeírva: jayamudīrayet → jayam + udīrayet.

---

1. szövegegység — a prózai bevezetés

Szavankénti elemzés
lomaharṣaṇaputraḥ → Lómaharsana fia; egyes számú alanyeset; lomaharṣaṇa + putra, „Lómaharsana” + „fiú, valakinek a fia”; a néven belül loma + harṣaṇa, „testszőr, szőrszál” + „felborzoló, izgalomba hozó”, vagyis megközelítőleg „borzongást keltő”; a szövegben lomaharṣaṇaputra, mert a szóvégi ḥ a következő hang előtt eltűnik; ugraśravāḥ → Ugrasravasz, a szereplő neve, egyes számú alanyesetben; névtöve Ugraśravas; ugra + śravas, „hatalmas, erős” + „hírnév, dicsőség”, vagyis „hatalmas hírnevű”; sūtaḥ → szúta; egyes számú alanyeset; társadalmi és foglalkozási megnevezés, itt az elbeszélő, hagyományőrző szerepét jelöli; paurāṇikaḥ → az ősi történetek, puránák ismerője és elbeszélője; egyes számú alanyeset; a purāṇa, „régi; régi történet, purána” szóból képzett alak; a szövegben hangkapcsolódással paurāṇiko; naimiṣāraṇye → a Naimisa-erdőben; egyes számú helyhatározói eset; naimiṣa + araṇya, „Naimisa” + „erdő”; az összetétel határán a + a → ā; śaunakasya → Saunakának a…; egyes számú birtokos eset; kulapateḥ → a közösség vezetőjének a…; egyes számú birtokos eset, Saunaka megnevezéséhez kapcsolódik; kula + pati, „család, háznép, közösség” + „úr, vezető”; itt a bölcsek közösségének vezetője; a szövegben hangkapcsolódással kulapater; dvādaśavārṣike → tizenkét évig tartó; egyes számú helyhatározói eset, az áldozati szertartás jelzője; dvādaśa + vārṣika, „tizenkettő” + „éves”; a dvādaśa belső felépítése dvā + daśa, „kettő” + „tíz”, a vārṣika pedig a varṣa, „év” szóból képzett melléknév; satre → a tartós áldozati szertartáson; egyes számú helyhatározói eset; a sattra, „hosszabb áldozati szertartás” szó alakja, amelyet a használt szöveg egy t-vel ír: satra.

A kulapati ebben a környezetben a bölcsek közösségének vezetőjét jelöli. A puszta „családfő” fordítás ezért túl szűk lenne.

---

2. vers — Ugrasravasz megérkezik a bölcsekhez

Szavankénti elemzés
samāsīnān → együtt ülőket, összegyűlve helyet foglalókat; többes számú tárgyeset, a bölcsek jelzője; sam + ā + √ās, „együtt” + igekötő + „ülni”; abhyagacchat → odament, odalépett; múlt idejű igealak, egyes szám harmadik személyben; abhi + agacchat, ahol az abhi a valakihez közeledést jelöli, az agacchat a √gam, „menni” ige múlt idejű alakja; a szövegben abhyagacchad, mert a következő b előtt a szóvégi t zöngésedik; brahmarṣīn → bráhmana bölcseket; többes számú tárgyeset; brahma + ṛṣi, „brahman-, papi/szent tudáshoz kapcsolódó” + „bölcs, látó”; a brahmarṣi sajátos bölcsi rangot, minőséget jelöl; az összetétel határán a + ṛ → ar; saṃśitavratān → fogadalmaikban szilárdakat, szigorú fogadalmúakat; többes számú tárgyeset, a bölcsek jelzője; saṃśita + vrata, „élesre fent; szilárd, szigorú” + „fogadalom, vállalt fegyelem”: olyanokat jelöl, akiknek szilárd a fogadalmuk; vinayāvanataḥ → alázatosan meghajolt; egyes számú alanyeset, Ugrasravasz jelzője; vinaya + avanata, „alázat, illendőség, fegyelmezettség” + „meghajolt”, vagyis „alázatból meghajolt”; az avanata az ava + √nam, „lefelé” + „hajolni” kapcsolatából képzett alak; az összetétel határán a + a → ā, a szövegben pedig hangkapcsolódással vinayāvanato; bhūtvā → léve, válva; √bhū + -tvā, „lenni, válni” + a fő cselekvést megelőző cselekvést jelölő képző; az előző szóval együtt: „alázatosan meghajolva”; kadācit → egyszer, egy alkalommal, valamikor; határozószó; kadā + cit, „mikor” + határozatlanságot jelölő elem; sūtanandanaḥ → a szúta fia, sarja; egyes számú alanyeset, Ugrasravaszra utal; sūta + nandana, „szúta” + „örömet okozó; fiúgyermek”, vagyis „a szúta fia”.

At all:

Ugrasravasz, Lómaharsana fia, a régi történeteket ismerő szúta, egy alkalommal a Naimisa-erdőben, Saunaka közösségvezető tizenkét éven át tartó áldozati szertartásán alázatosan meghajolva odalépett az együtt ülő, fogadalmaikban szilárd bráhmana bölcsekhez.

_____

MAHĀBHĀRATA —

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet Nyitófohász

Szanszkrit: नारायणं नमस्कृत्य नरं चैव नरोत्तमम् / देवीं सरस्वतीं चैव ततो जयम् उदीरयेत्
nārāyaṇaṃ namaskṛtya naraṃ caiva narottamam / devīṃ sarasvatīṃ caiva tato jayam udīrayet
Nārāyaṇa, valamint Nara, az emberek legkiválóbbja, továbbá Sarasvatī istennő előtt meghajolva azután mondja el az ember a Jayát.
nārāyaṇam — Nārāyaṇát, a tiszteletadás tárgya; namaskṛtya — namas (hódolat) + kṛtya (téve, a kṛ „tesz” igéből) → hódolatot téve, meghajolva; naram — Narát; ca — és; eva — éppen, bizony, itt a kapcsolást erősíti; narottamam — nara (ember) + uttama (legkiválóbb) → az emberek legkiválóbbját; devīm — az istennőt; sarasvatīm — Sarasvatīt; ca eva — és ugyancsak; tataḥ — azután; jayam — a győzelmet, itt a Jaya című elbeszélést; udīrayet — mondja el, adja elő; hangkapcsolatok feloldása: caiva = ca + eva (mindkét előfordulásban); tato = tataḥ.

Magyarázat: A megszólítás Nārāyaṇát, Narát és Sarasvatīt nevezi meg. A Jaya jelentése „győzelem”, itt az elbeszélés neveként szerepel. A 0. számmal közölt fohászt megőrizzük, de helyét és státuszát a nyomtatott kritikai kiadás apparátusában még nem ellenőriztük.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.1–2 | Az elbeszélő megérkezik

1.1.1

लोमहर्षणपुत्र उग्रश्रवाः सूतः पौराणिको नैमिषारण्ये शौनकस्य कुलपतेर् द्वादशवार्षिके सत्रे
lomaharṣaṇaputra ugraśravāḥ sūtaḥ paurāṇiko naimiṣāraṇye śaunakasya kulapater dvādaśavārṣike satre
Lomaharṣaṇa fia, Ugraśravas, a sūta, a régi történetek ismerője, a Naimiṣa-erdőben, Śaunaka közösségfő tizenkét évig tartó áldozati gyűlésén…

Szavanként: lomaharṣaṇaputraḥ — Lomaharṣaṇa (személynév: loman „testszőr” + harṣaṇa „felborzoló”) + putra (fiú) → Lomaharṣaṇa fia; ugraśravāḥ — ugra (hatalmas, félelmetes) + śravas (hírnév) → Ugraśravas, „hatalmas hírnevű”; sūtaḥ — sūta, itt hagyományőrző elbeszélő; paurāṇikaḥ — a régi történetek ismerője; naimiṣāraṇye — Naimiṣa (helynév) + araṇya (erdő) → a Naimiṣa-erdőben; śaunakasya — Śaunakának; kulapateḥ — kula (család, közösség) + pati (úr, vezető) → a közösség vezetőjének; dvādaśavārṣike — dvādaśa (tizenkettő: dvā „kettő” + daśa „tíz”) + vārṣika (évig tartó, a varṣa „év” szóból) → tizenkét évig tartó; satre — áldozati ülésen, hosszú áldozati gyűlésen; hangkapcsolatok feloldása: lomaharṣaṇaputra = lomaharṣaṇaputraḥ; paurāṇiko = paurāṇikaḥ; kulapater = kulapateḥ.

1.1.2
Szanszkrit: समासीनान् अभ्यगच्छद् ब्रह्मर्षीन् संशितव्रतान् / विनयावनतो भूत्वा कदा चित् सूतनन्दनः
Olvasható szanszkrit (IAST): samāsīnān abhyagacchad brahmarṣīn saṃśitavratān / vinayāvanato bhūtvā kadā cit sūtanandanaḥ
…egy alkalommal, alázatosan meghajolva, odalépett az együtt ülő, szigorú fogadalmakat tartó brahman-bölcsekhez, ő, a sūta fia.
Szavanként: samāsīnān — együtt ülőket; abhyagacchat — odament, odalépett; brahmarṣīn — brahma (szent tudás, brahman) + ṛṣi (bölcs, látó) → a brahman-bölcseket; saṃśitavratān — saṃśita (szilárd, szigorú) + vrata (fogadalom) → a szigorú fogadalmúakat; vinayāvanataḥ — vinaya (alázat) + avanata (meghajolt) → alázatosan meghajló; bhūtvā — lévén, válva, itt: meghajolva; kadā cit — egy alkalommal; sūtanandanaḥ — sūta (hagyományőrző elbeszélő) + nandana (fiú, örömet szerző utód) → a sūta fia; hangkapcsolatok feloldása: abhyagacchad = abhyagacchat; vinayāvanato = vinayāvanataḥ.

Magyarázat: Az 1. egység próza, a 2. verssel együtt alkot teljes mondatot. Ugraśravas Lomaharṣaṇa fia. A sūta itt a hagyomány közvetítője és elbeszélője, a kulapati a közösség vezetője. A satra hosszú áldozati gyűlés, ebben az esetben tizenkét évig tart. A brahmarṣi kitüntető bölcsi megnevezés, amelyet a „brahman-bölcs” fordítás őriz.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.3–5 | Fogadtatás a remeteségben

1.1.3
तम् आश्रमम् अनुप्राप्तं नैमिषारण्यवासिनः / चित्राः श्रोतुं कथास् तत्र परिवव्रुस् तपस्विनः
tam āśramam anuprāptaṃ naimiṣāraṇyavāsinaḥ / citrāḥ śrotuṃ kathās tatra parivavrus tapasvinaḥ
Az aszkéták, a Naimiṣa-erdő lakói, körülvették őt, aki a remeteségbe érkezett, hogy ott változatos történeteket hallgassanak.
Szavanként: tam — őt; āśramam — a remeteséget, ide: a remeteségbe; anuprāptam — megérkezettet; naimiṣāraṇyavāsinaḥ — Naimiṣa (helynév) + araṇya (erdő) + vāsin (lakó) → a Naimiṣa-erdő lakói; citrāḥ — változatos, színes; śrotum — hallgatni; kathāḥ — történeteket; tatra — ott; parivavruḥ — körülvették; tapasvinaḥ — az aszkézist gyakorlók; hangkapcsolatok feloldása: kathās = kathāḥ; parivavrus = parivavruḥ.

1.1.4
अभिवाद्य मुनींस् तांस् तु सर्वान् एव कृताञ्जलिः / अपृच्छत् स तपोवृद्धिं सद्भिश् चैवाभिनन्दितः
abhivādya munīṃs tāṃs tu sarvān eva kṛtāñjaliḥ / apṛcchat sa tapovṛddhiṃ sadbhiś caivābhinanditaḥ
Összetett kézzel üdvözölte valamennyi bölcset, és aszkézisük gyarapodásáról kérdezte őket; a derék férfiak pedig őt is köszöntötték.
Szavanként: abhivādya — tisztelettel üdvözölve; munīn — bölcseket; tān — azokat; tu — pedig; sarvān — mindet; eva — valóban, kivétel nélkül; kṛtāñjaliḥ — kṛta (megtett, kialakított) + añjali (összetett tenyerek tisztelgő tartása) → tisztelgésre összetett kezű; apṛcchat — megkérdezte; saḥ — ő; tapovṛddhim — tapas (aszkézis) + vṛddhi (növekedés, gyarapodás) → az aszkézis gyarapodását; sadbhiḥ — a derék/jó emberek által; ca eva — és ugyancsak; abhinanditaḥ — üdvözölt, örömmel fogadott; hangkapcsolatok feloldása: munīṃs = munīn; tāṃs = tān; sa = saḥ; sadbhiś = sadbhiḥ; caivābhinanditaḥ = ca + eva + abhinanditaḥ.

1.1.5
अथ तेषूपविष्टेषु सर्वेष्व् एव तपस्विषु / निर्दिष्टम् आसनं भेजे विनयाल् लोमहर्षणिः
atha teṣūpaviṣṭeṣu sarveṣv eva tapasviṣu / nirdiṣṭam āsanaṃ bheje vinayāl lomaharṣaṇiḥ
Miután mind az aszkéták leültek, Lomaharṣaṇa fia alázatosan elfoglalta a számára kijelölt ülőhelyet.
Szavanként: atha — azután; teṣu — azoknak/ők, a körülménykifejező szerkezet része; upaviṣṭeṣu — leültek lévén; sarveṣu — mindnyájuk; eva — kivétel nélkül; tapasviṣu — az aszkéták; nirdiṣṭam — kijelölt; āsanam — ülőhelyet; bheje — elfoglalta, igénybe vette; vinayāt — alázatból, szerényen; lomaharṣaṇiḥ — Lomaharṣaṇa nevéből képzett apai származásnév → Lomaharṣaṇa fia, nem új szereplő; hangkapcsolatok feloldása: teṣūpaviṣṭeṣu = teṣu + upaviṣṭeṣu; sarveṣv eva = sarveṣu + eva; vinayāl = vinayāt.

Magyarázat: Az āśrama a remeteség helyét és közösségét jelenti. Az összetett tenyér tiszteletadó gesztus. Az „aszkézis gyarapodása” az önfegyelmező vallási gyakorlat előrehaladására vonatkozó érdeklődés. Az 5. versben a „miután mindnyájan leültek” több összetartozó, helyhatározói esetben álló szó közös értelme. A Lomaharṣaṇi származásnév ugyanazt az elbeszélőt jelöli.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.6–7 | A bölcs kérdése

1.1.6
सुखासीनं ततस् तं तु विश्रान्तम् उपलक्ष्य च / अथापृच्छद् ऋषिस् तत्र कश् चित् प्रस्तावयन् कथाः
sukhāsīnaṃ tatas taṃ tu viśrāntam upalakṣya ca / athāpṛcchad ṛṣis tatra kaś cit prastāvayan kathāḥ
Amikor az egyik ṛṣi látta, hogy kényelmesen ül és megpihent, a történetekre terelve a szót, megkérdezte őt.
sukhāsīnam — sukha (kényelem, jóllét) + āsīna (ülő) → kényelmesen ülőt; tataḥ — azután; tam — őt; tu — pedig; viśrāntam — megpihentet; upalakṣya — észrevéve, látva; ca — és; atha — ekkor; apṛcchat — megkérdezte; ṛṣiḥ — egy bölcs; tatra — ott; kaś cit — valamelyik, egy bizonyos; prastāvayan — szóba hozva, bevezetve; kathāḥ — történeteket; hangkapcsolatok feloldása: tatas = tataḥ; athāpṛcchad = atha + apṛcchat; ṛṣis = ṛṣiḥ; kaś cit = kaḥ + cit.

1.1.7
कृत आगम्यते सौते क्व चायं विहृतस् त्वया / कालः कमलपत्राक्ष शंसैतत् पृच्छतो मम
kṛta āgamyate saute kva cāyaṃ vihṛtas tvayā / kālaḥ kamalapatrākṣa śaṃsaitat pṛcchato mama
Honnan érkezel, sūta fia, és hol töltötted ezt az időt? Lótuszlevél-szemű, mondd el ezt nekem, aki kérdezlek.
kṛta [forrásalak] — A „honnan” fordítás nem ebből az alakból ered, kutaḥ javítási javaslatát követi.; kutaḥ — honnan; āgamyate — érkezés történik, személytelenül: honnan érkezel?; saute — sūta fia!; kva — hol; ca — és; ayam — ez; vihṛtaḥ — eltöltött; tvayā — általad; kālaḥ — idő; kamalapatrākṣa — kamala (lótusz) + patra (levél, szirom) + akṣa (szem) → ó, lótuszlevélhez hasonló szemű!; śaṃsa — mondd el; etat — ezt; pṛcchataḥ — a kérdezőnek, mamával egyezik; mama — nekem, az én részemre; hangkapcsolatok feloldása: cāyam = ca + ayam; vihṛtas = vihṛtaḥ; śaṃsaitat = śaṃsa + etat; pṛcchato = pṛcchataḥ.

Magyarázat: A kérdező nincs név szerint megjelölve. A lótuszhoz hasonlított szem tiszteleti, költői megszólítás. Szövegeltérés: a digitális forrás 1.1.7 elején kṛta alakot ad, amelyet a szanszkrit sorban megőriztünk. A magyar „honnan” a kutaḥ (itt sandhiban kuta) javítási javaslatát követi. Ezt a korábbi digitális munkaszöveg is támogatja, de nem apparátussal igazolt kézirati változat.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.8–11 | Ugraśravas elmondja, honnan érkezett

1.1.8
सूत उवाच / जनमेजयस्य राजर्षेः सर्पसत्रे महात्मनः / समीपे पार्थिवेन्द्रस्य सम्यक् पारिक्षितस्य च
sūta uvāca / janamejayasya rājarṣeḥ sarpasatre mahātmanaḥ / samīpe pārthivendrasya samyak pārikṣitasya ca
A sūta így szólt: A nagy lelkű királybölcs, Janamejaya kígyóáldozatán, Parikṣit fiának, a királyok urának közvetlen közelében…
sūtaḥ — a sūta; uvāca — így szólt; janamejayasya — Janamejayának; rājarṣeḥ — rājan (király, összetételben rāja-) + ṛṣi (bölcs) → a királybölcsnek; sarpasatre — sarpa (kígyó) + satra/sattra (áldozati gyűlés) → a kígyóáldozaton; mahātmanaḥ — mahā (nagy) + ātman (önmaga, lélek) → a nagy lelkűnek; samīpe — közelében; pārthivendrasya — pārthiva (király) + indra (úr, legfőbb) → a királyok urának; samyak — jól, megfelelően, itt előzetesen: közvetlenül; pārikṣitasya — Parikṣit fiának/leszármazottjának; ca — és, az egymásra vonatkozó megnevezéseket kapcsolja; hangkapcsolatok feloldása: sūta uvāca = sūtaḥ + uvāca.

1.1.9
कृष्णद्वैपायन प्रोक्ताः सुपुण्या विविधाः कथाः / कथिताश् चापि विधिवद् या वैशम्पायनेन वै
kṛṣṇadvaipāyana proktāḥ supuṇyā vividhāḥ kathāḥ / kathitāś cāpi vidhivad yā vaiśampāyanena vai
…azokat a különféle, igen szent történeteket, amelyeket Kṛṣṇa Dvaipāyana mondott el, és amelyeket Vaiśampāyana a rendelt módon előadott…
Szavanként: kṛṣṇadvaipāyanaproktāḥ — Kṛṣṇa (név, szó szerint „sötét”) + Dvaipāyana (név, a dvīpa „sziget” szóból képzett „szigeti”) + prokta (elmondott) → Kṛṣṇa Dvaipāyana által elmondottak; supuṇyāḥ — su- (igen, jól) + puṇya (szent, érdemszerző) → igen szentek, nagy érdemet hozók; vividhāḥ — különfélék; kathāḥ — történetek; kathitāḥ — elmondottak; ca — és; api — is; vidhivat — szabályszerűen, az előírt módon; yāḥ — amelyek; vaiśampāyanena — Vaiśampāyana által; vai — bizony; hangkapcsolatok feloldása: supuṇyā = supuṇyāḥ; kathitāś = kathitāḥ; cāpi = ca + api; vidhivad = vidhivat; yā = yāḥ.

1.1.10
श्रुत्वाहं ता विचित्रार्था महाभारत संश्रिताः / बहूनि संपरिक्रम्य तीर्थान्य् आयतनानि च
śrutvāhaṃ tā vicitrārthā mahābhārata saṃśritāḥ / bahūni saṃparikramya tīrthāny āyatanāni ca
…én, miután meghallgattam azokat a sokféle tartalmú, a Mahābhāratához tartozó történeteket, és sok szent átkelőhelyet meg szentélyt bejártam…
śrutvā — meghallgatva; aham — én; tāḥ — azokat; vicitrārthāḥ — vicitra (változatos) + artha (tartalom, értelem) → sokféle tartalmúakat; mahābhāratasaṃśritāḥ — Mahābhārata (műcím: mahā „nagy” + bhārata „Bharatához, Bharata utódaihoz tartozó”) + saṃśrita (kapcsolódó, támaszkodó) → a Mahābhāratához tartozókat; bahūni — sok; saṃparikramya — körüljárva, sorra bejárva; tīrthāni — szent átkelőhelyeket, zarándokhelyeket; āyatanāni — szent helyeket, szentélyeket; ca — és; hangkapcsolatok feloldása: śrutvāhaṃ = śrutvā + aham; tā = tāḥ; vicitrārthā = vicitrārthāḥ; tīrthāny = tīrthāni.

1.1.11
समन्तपञ्चकं नाम पुण्यं द्विजनिषेवितम् / गतवान् अस्मि तं देशं युद्धं यत्राभवत् पुरा / पाण्डवानां कुरूणां च सर्वेषां च महीक्षिताम्
samantapañcakaṃ nāma puṇyaṃ dvijaniṣevitam / gatavān asmi taṃ deśaṃ yuddhaṃ yatrābhavat purā / pāṇḍavānāṃ kurūṇāṃ ca sarveṣāṃ ca mahīkṣitām
…eljutottam a Samantapañcaka nevű szent vidékre, amelyet a kétszerszületettek látogatnak, és ahol hajdan a Pāṇḍavák, a Kuruk és valamennyi király csatája zajlott.
samantapañcakam — samanta (körös-körül levő, egész) + pañcaka (ötös csoport, a pañca „öt” szóból) → Samantapañcaka nevű helyet, a név pontos magyarázata itt még nyitott; nāma — név szerint, nevű; puṇyam — szent; dvijaniṣevitam — dvi (kétszer) + ja (született) + niṣevita (látogatott, felkeresett) → kétszerszületettek által látogatottat; gatavān — elment, eljutott; asmi — vagyok, gatavān asmi: eljutottam; tam — azt; deśam — vidéket; yuddham — csata; yatra — ahol; abhavat — volt, zajlott; purā — hajdan; pāṇḍavānām — a Pāṇḍaváknak; kurūṇām — a Kuruknak; ca — és; sarveṣām — valamennyinek; ca — és; mahīkṣitām — mahī (föld) + kṣit (lakó, uraló) → a föld urainak, királyoknak; hangkapcsolatok feloldása: yatrābhavat = yatra + abhavat.

Magyarázat: A 8–11. vers egyetlen hosszú mondat: az elbeszélő meghallgatta a történeteket, szent helyeket járt be, majd eljutott Samantapañcakába. Kṛṣṇa Dvaipāyana itt Vyāsa megnevezése, Vaiśampāyana pedig a történetek előadója Janamejaya áldozatán. A samyak „jól, megfelelően” kapcsolása bizonytalan, a fordítás előzetesen a közelséghez kapcsolja. A tīrtha szó szerinti átkelőhelyből szent zarándokhelyet is jelent. A dvija, „kétszerszületett”, a rituális beavatásra utal. Samantapañcaka nevének tagjait megadjuk, de a helynév történeti magyarázatát ebből a versből nem lehet eldönteni. A 11. vers mindhárom forrássora szerepel.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.12–14 | Milyen történetet hallgatnának?

1.1.12 [01001012]
दिदृक्षुर् आगतस् तस्मात् समीपं भवताम् इह / आयुष्मन्तः सर्व एव ब्रह्मभूता हि मे मताः
didṛkṣur āgatas tasmāt samīpaṃ bhavatām iha / āyuṣmantaḥ sarva eva brahmabhūtā hi me matāḥ
Onnan ide, hozzátok jöttem, látni kívánva benneteket. Hosszú életűek, mindnyájatokat a brahmanná lett lényeknek tartalak.

didṛkṣuḥ — látni kívánó; āgataḥ — megérkezett, aham értendő; tasmāt — onnan; samīpam — közelébe; bhavatām — hozzátok/önöknek a közelébe; iha — ide, itt; āyuṣmantaḥ — hosszú életűek!; sarve — mindnyájan; eva — kivétel nélkül; brahmabhūtāḥ — brahma (brahman, szent valóság) + bhūta (lett, valamivé vált) → brahmanná lettek; hi — hiszen; me — számomra, megítélésem szerint; matāḥ — tekintettek, tartottak; hangkapcsolatok feloldása: didṛkṣur = didṛkṣuḥ; āgatas = āgataḥ; sarva eva = sarve + eva; brahmabhūtā = brahmabhūtāḥ.

1.1.13 [01001013]
अस्मिन् यज्ञे महाभागाः सूर्यपावक वर्चसः / कृताभिषेकाः शुचयः कृतजप्या हुताग्नयः / भवन्त आसते स्वस्था ब्रवीमि किम् अहं द्विजाः
asmin yajñe mahābhāgāḥ sūryapāvaka varcasaḥ / kṛtābhiṣekāḥ śucayaḥ kṛtajapyā hutāgnayaḥ / bhavanta āsate svasthā bravīmi kim ahaṃ dvijāḥ
Ezen az áldozaton ti, nagy áldásban részesülők, nap- és tűzfényűek, a rituális fürdőt elvégzettek, tiszták, a halk recitálást és a tűzáldozatot teljesítettek, nyugodtan ültök. Mit mondjak el nektek, kétszerszületettek?

asmin — ezen; yajñe — az áldozaton; mahābhāgāḥ — mahā (nagy) + bhāga (rész, osztályrész, szerencse) → ó, nagy áldásban részesülők!; sūryapāvakavarcasaḥ — sūrya (nap) + pāvaka (tűz, tisztító) + varcas (fény, ragyogás) → naphoz és tűzhöz hasonló ragyogásúak; kṛtābhiṣekāḥ — kṛta (elvégzett) + abhiṣeka (rituális leöntés, fürdő) → akik elvégezték a rituális fürdőt; śucayaḥ — tiszták; kṛtajapyāḥ — kṛta (elvégzett) + japya (halkan recitálandó szöveg) → akik elvégezték a halk recitálást; hutāgnayaḥ — huta (áldozattal megtisztelt, áldozattal ellátott) + agni (tűz) → akiknek tüzébe áldoztak, akik teljesítették a tűzáldozatot; bhavantaḥ — ti, önök; āsate — ülnek; svasthāḥ — sva (saját) + stha (álló, levő) → saját helyükön megállapodottak, nyugodtak; bravīmi — mondok, kérdésben: mit mondjak?; kim — mit; aham — én; dvijāḥ — dvi (kétszer) + ja (született) → ó, kétszerszületettek!; hangkapcsolatok feloldása: kṛtajapyā = kṛtajapyāḥ; bhavanta = bhavantaḥ; svasthā = svasthāḥ.

1.1.14 [01001014]
Szanszkrit: पुराणसंश्रिताः पुण्याः कथा वा धर्मसंश्रिताः / इतिवृत्तं नरेन्द्राणाम् ऋषीणां च महात्मनाम्
Olvasható szanszkrit (IAST): purāṇasaṃśritāḥ puṇyāḥ kathā vā dharmasaṃśritāḥ / itivṛttaṃ narendrāṇām ṛṣīṇāṃ ca mahātmanām
Fordítás: A régi hagyományhoz kapcsolódó szent történeteket, vagy a dharmáról szólókat? A királyok és nagy lelkű bölcsek történetét?
Szavanként: purāṇasaṃśritāḥ — purāṇa (régi hagyomány, ősi elbeszélés) + saṃśrita (kapcsolódó) → a régi történethagyományhoz kapcsolódókat; puṇyāḥ — szenteket, érdemszerzőket; kathāḥ — történeteket; vā — vagy; dharmasaṃśritāḥ — dharma (rend, kötelesség, helyes életvitel) + saṃśrita (kapcsolódó) → a dharmához kapcsolódókat; itivṛttam — iti (így) + vṛtta (megtörtént) → megtörtént események elbeszélését; narendrāṇām — nara (ember) + indra (úr) → az emberek urainak, királyoknak; ṛṣīṇām — bölcseknek; ca — és; mahātmanām — mahā (nagy) + ātman (önmaga, lélek) → a nagy lelkűeknek; hangkapcsolatok feloldása: kathā = kathāḥ.

Magyarázat: Az elbeszélő tisztelettel dicséri hallgatóit, majd felajánlja a történetek különböző fajtáit. A brahmabhūta, „brahmanná lett”, erős vallási minősítés, itt nem kötjük egy későbbi filozófiai iskola magyarázatához. A fürdő, a halk recitálás és a tűzáldozat külön rituális cselekvések. A purāṇa régi történethagyományt jelölhet, nem feltétlenül a később rögzült könyvek valamelyikét. A dharma egyszerre utalhat rendre, kötelességre és helyes életvitelre. A 13. vers mindhárom forrássora szerepel.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.15–19 | A bölcsek a Mahābhāratát kérik

1.1.15 [01001015]
Szanszkrit: ऋषयः ऊचुः / द्वैपायनेन यत् प्रोक्तं पुराणं परमर्षिणा / सुरैर् ब्रह्मर्षिभिश् चैव श्रुत्वा यद् अभिपूजितम्
Olvasható szanszkrit (IAST): ṛṣayaḥ ūcuḥ / dvaipāyanena yat proktaṃ purāṇaṃ paramarṣiṇā / surair brahmarṣibhiś caiva śrutvā yad abhipūjitam
Fordítás: A bölcsek így szóltak: Azt az ősi elbeszélést, amelyet Dvaipāyana, a kiváló bölcs mondott el, és amelyet meghallgatván az istenek és a brahman-bölcsek nagy tiszteletben részesítettek…
Szavanként: ṛṣayaḥ — a bölcsek; ūcuḥ — így szóltak; dvaipāyanena — Dvaipāyana által; yat — amely; proktam — elmondatott; purāṇam — régi elbeszélés, ősi hagyomány; paramarṣiṇā — parama (legkiválóbb) + ṛṣi (bölcs) → a kiváló bölcs által; suraiḥ — istenek által; brahmarṣibhiḥ — brahma (szent tudás, brahman) + ṛṣi (bölcs) → a brahman-bölcsek által; ca eva — és ugyancsak; śrutvā — meghallgatva; yat — amely; abhipūjitam — nagy tiszteletben részesített; hangkapcsolatok feloldása: surair = suraiḥ; brahmarṣibhiś = brahmarṣibhiḥ; caiva = ca + eva; yad abhipūjitam = yat + abhipūjitam.

1.1.16 [01001016]
Szanszkrit: तस्याख्यान वरिष्ठस्य विचित्रपदपर्वणः / सूक्ष्मार्थ न्याययुक्तस्य वेदार्थैर् भूषितस्य च
Olvasható szanszkrit (IAST): tasyākhyāna variṣṭhasya vicitrapadaparvaṇaḥ / sūkṣmārtha nyāyayuktasya vedārthair bhūṣitasya ca
Fordítás: …annak az elbeszélések közt legkiválóbbnak, amely változatos szavakból és szakaszokból áll, finom jelentésekkel és érveléssel teljes, és a Védák értelmével ékes…
Szavanként: tasya — annak; ākhyānavariṣṭhasya — ākhyāna (elbeszélés) + variṣṭha (legkiválóbb) → az elbeszélések legkiválóbbjának; vicitrapadaparvaṇaḥ — vicitra (változatos) + pada (szó, versnegyed, szövegrész) + parvan (szakasz, könyv) → változatos szavakkal és szakaszokkal rendelkezőnek; sūkṣmārthanyāyayuktasya — sūkṣma (finom, nehezen felismerhető) + artha (jelentés, tartalom) + nyāya (módszer, érvelés) + yukta (ellátott, összekapcsolt) → finom jelentésekkel és érveléssel ellátottnak; vedārthaiḥ — veda (Véda, szent tudás) + artha (értelem, tanítás) → a Védák értelmével, tanításaival; bhūṣitasya — ékesítettnek; ca — és; hangkapcsolatok feloldása: tasyākhyāna = tasya + ākhyāna; vedārthair = vedārthaiḥ.

1.1.17 [01001017]
Szanszkrit: भारतस्येतिहासस्य पुण्यां ग्रन्थार्थ संयुताम् / संस्कारोपगतां ब्राह्मीं नाना शास्त्रोपबृंहिताम्
Olvasható szanszkrit (IAST): bhāratasyetihāsasya puṇyāṃ granthārtha saṃyutām / saṃskāropagatāṃ brāhmīṃ nānā śāstropabṛṃhitām
Fordítás: …a Bhārata történeti elbeszélésének szent, a mű szövegét és értelmét magában foglaló, kimunkált, szent tudást hordozó, sokféle tanítással kibővített [szövegegyüttesét]…
Szavanként: bhāratasya — a Bhāratának; itihāsasya — itihāsa (hagyományozott történeti elbeszélés, hagyományos szófejtése: iti „így” + ha „bizony” + āsa „volt”) → a történeti elbeszélésnek; puṇyām — szentet, érdemszerzőt; granthārthasaṃyutām — grantha (szöveg, mű) + artha (értelem, tartalom) + saṃyuta (ellátott) → a szöveget és értelmét magában foglalót, más kapcsolással: a mű értelmével ellátottat; saṃskāropagatām — saṃskāra (kimunkálás, csiszolás) + upagata (elért, átesett rajta) → kimunkáláson átmentet, csiszoltat; brāhmīm — a brahmanhoz/szent tudáshoz tartozót; nānāśāstropabṛṃhitām — nānā (különféle) + śāstra (tanítás, értekezés) + upabṛṃhita (kibővített, gyarapított) → sokféle tanítással kibővítettet; hangkapcsolatok feloldása: bhāratasyetihāsasya = bhāratasya + itihāsasya.

1.1.18 [01001018]
Szanszkrit: जनमेजयस्य यां राज्ञो वैशम्पायन उक्तवान् / यथावत् स ऋषिस् तुष्ट्या सत्रे द्वैपायनाज्ञया
Olvasható szanszkrit (IAST): janamejayasya yāṃ rājño vaiśampāyana uktavān / yathāvat sa ṛṣis tuṣṭyā satre dvaipāyanājñayā
Fordítás: …amelyet Vaiśampāyana, az a bölcs, örömmel, híven elmondott Janamejaya király áldozati gyűlésén, Dvaipāyana parancsára…
Szavanként: janamejayasya — Janamejayának; rājñaḥ — a királynak; yām — amelyet; vaiśampāyanaḥ — Vaiśampāyana; uktavān — elmondott; yathāvat — ahogyan kell, híven; saḥ — az a; ṛṣiḥ — bölcs; tuṣṭyā — örömmel, elégedettséggel; satre — az áldozati gyűlésen; dvaipāyanājñayā — Dvaipāyana (a „szigeti”, Vyāsa neve) + ājñā (parancs) → Dvaipāyana parancsára; hangkapcsolatok feloldása: rājño = rājñaḥ; vaiśampāyana = vaiśampāyanaḥ; sa = saḥ; ṛṣis = ṛṣiḥ.

1.1.19 [01001019]
Szanszkrit: वेदैश् चतुर्भिः समितां व्यासस्याद्भुत कर्मणः / संहितां श्रोतुम् इच्छामो धर्म्यां पापभयापहाम्
Olvasható szanszkrit (IAST): vedaiś caturbhiḥ samitāṃ vyāsasyādbhuta karmaṇaḥ / saṃhitāṃ śrotum icchāmo dharmyāṃ pāpabhayāpahām
Fordítás: …a csodálatos tetteket véghez vivő Vyāsa négy Védával egyenrangú, dharmát követő, a bűntől való félelmet eloszlató szövegegyüttesét kívánjuk hallani.
Szavanként: vedaiḥ — a Védákkal; caturbhiḥ — néggyel; samitām — összemérhetőt, egyenrangút, előzetes értelmezés; vyāsasya — Vyāsának; adbhutakarmaṇaḥ — adbhuta (csodálatos) + karman (tett) → csodálatos tetteket véghez vivőnek; saṃhitām — összegyűjtött, rendezett szöveget, szövegegyüttest; śrotum — hallani; icchāmaḥ — kívánjuk; dharmyām — dharmával összhangban állót; pāpabhayāpahām — pāpa (bűn, rossz) + bhaya (félelem) + apaha (eltávolító, eloszlató) → a bűntől való félelmet eloszlatót, más kapcsolással: a bűnt és a félelmet eloszlatót; hangkapcsolatok feloldása: vedaiś = vedaiḥ; vyāsasyādbhuta = vyāsasya + adbhuta; icchāmo = icchāmaḥ.

Magyarázat: A 15–19. vers egyetlen összefüggő kérés, fő állítmánya csak a végén áll: „hallani kívánjuk”. A 17. verstől sorakozó nőnemű jelzők a 19. vers saṃhitām, „szövegegyüttest” szavához tartoznak. A pada lehet szó, versnegyed vagy szövegrész, a parvan szakasz vagy könyv. A nyāya itt érvelést vagy módszeres kifejtést jelenthet, nem szükségképpen a Nyāya iskola neve. A grantha + artha tagok kapcsolata értelmezési kérdés: „szöveg és értelem”, illetve „a szöveg értelme” is lehetséges. A brāhmī itt a szent tudáshoz tartozást jelzi, nem írásrendszert nevez meg. A samitā „egyenrangú” fordítása előzetes. A záró összetétel jelentheti a bűntől való félelem, vagy a bűn és a félelem eloszlatását. Ezeket a bizonytalanságokat szaklektori ellenőrzésig nyitva hagyjuk.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.20–23 | Fohász Viṣṇuhoz, ígéret a teljes elbeszélésre

1.1.20 [01001020]
Szanszkrit: सूत उवाच / आद्यं पुरुषम् ईशानं पुरुहूतं पुरु ष्टुतम् / ऋतम् एकाक्षरं ब्रह्म व्यक्ताव्यक्तं सनातनम्
Olvasható szanszkrit (IAST): sūta uvāca / ādyaṃ puruṣam īśānaṃ puruhūtaṃ puru ṣṭutam / ṛtam ekākṣaraṃ brahma vyaktāvyaktaṃ sanātanam
Fordítás: A sūta így szólt: Az őseredeti Személy, az Úr, a sokszor szólított, sokat magasztalt, az igazság, az egyetlen szótagú brahman, a megnyilvánult és megnyilvánulatlan, az örökkévaló előtt…
Szavanként: sūtaḥ — a sūta; uvāca — így szólt (sūta uvāca = sūtaḥ + uvāca); ādyam — az elsőt, őseredetit; puruṣam — a Személyt; īśānam — az Urat; puruhūtam = puru (sokszor) + hūta (hívott) → a sokszor szólítottat; puru — sokat; ṣṭutam → stutam — magasztaltat, a ṣ a megelőző hang hatása; ṛtam — az igazságot, kozmikus rendet; ekākṣaram = eka (egy) + akṣara (szótag, el nem múló) → az egyetlen szótagút; brahma — a brahmant; vyaktāvyaktam = vyakta (megnyilvánult) + avyakta (a- „nem” + vyakta „megnyilvánult”) → a megnyilvánultat és megnyilvánulatlant; sanātanam — az örökkévalót.

1.1.21 [01001021]
Szanszkrit: असच् च सच् चैव च यद् विश्वं सद् असतः परम् / परावराणां स्रष्टारं पुराणं परम् अव्ययम्
Olvasható szanszkrit (IAST): asac ca sac caiva ca yad viśvaṃ sad asataḥ param / parāvarāṇāṃ sraṣṭāraṃ purāṇaṃ param avyayam
Fordítás: …aki a nemlétező és a létező, aki a mindenség, és túl van léten és nemléten, a magasabb és alacsonyabb rendű lények ősi, legfőbb, elenyészhetetlen teremtője…
Szavanként: asat — a nemlétező; ca — és; sat — a létező (asac ca sac ca = asat + ca + sat + ca); caiva = ca (és) + eva (bizony); ca — és; yat — ami; viśvam — a mindenség; sat — a lét, itt a következő asataḥ szóval értett összetétel első tagja; asataḥ — a nemlétnél, együtt sad-asataḥ: a létnél és nemlétnél; param — túl levőt, magasabbat; parāvarāṇām = para (magasabb, távoli) + avara (alacsonyabb, közeli) → a magasabb és alacsonyabb rendűeknek; sraṣṭāram — teremtőjét; purāṇam — az ősit; param — a legfőbbet; avyayam = a- (nem) + vyaya (enyésző, fogyó) → az elenyészhetetlent.

1.1.22 [01001022]
Szanszkrit: मङ्गल्यं मङ्गलं विष्णुं वरेण्यम् अनघं शुचिम् / नमस्कृत्य हृषीकेशं चराचरगुरुं हरिम्
Olvasható szanszkrit (IAST): maṅgalyaṃ maṅgalaṃ viṣṇuṃ vareṇyam anaghaṃ śucim / namaskṛtya hṛṣīkeśaṃ carācaraguruṃ harim
Fordítás: …az áldást hozó, áldást jelentő Viṣṇu, a választásra méltó, bűntelen és tiszta Hṛṣīkeśa, a mozgó és mozdulatlan világ mestere, Hari előtt meghajolva…
Szavanként: maṅgalyam — az áldást hozót; maṅgalam — a szerencsét, áldást; viṣṇum — Viṣṇut; vareṇyam — a választásra, tiszteletre méltót; anagham = an- (nélküli) + agha (bűn, rossz) → a bűntelent; śucim — a tisztát; namaskṛtya = namas (hódolat) + kṛtya (téve) → hódolatot téve; hṛṣīkeśam = hṛṣīka (érzék) + īśa (úr) → az érzékek urát, Hṛṣīkeśát; carācaragurum = cara (mozgó) + acara (a- „nem” + cara „mozgó”) + guru (mester) → a mozgók és mozdulatlanok mesterét; harim — Harit.

1.1.23 [01001023]
Szanszkrit: महर्षेः पूजितस्येह सर्वलोके महात्मनः / प्रवक्ष्यामि मतं कृत्स्नं व्यासस्यामित तेजसः
Olvasható szanszkrit (IAST): maharṣeḥ pūjitasyeha sarvaloke mahātmanaḥ / pravakṣyāmi mataṃ kṛtsnaṃ vyāsasyāmita tejasaḥ
Fordítás: …teljességében elmondom a nagy lelkű, határtalan ragyogású Vyāsa nagy bölcs tanítását, akit az egész világon tisztelnek.
Szavanként: maharṣeḥ = mahā (nagy) + ṛṣi (bölcs) → a nagy bölcsnek; pūjitasya — a tiszteltnek; iha — itt (pūjitasyeha = pūjitasya + iha); sarvaloke = sarva (egész) + loka (világ) → az egész világon; mahātmanaḥ = mahā (nagy) + ātman (lélek, önmaga) → a nagy lelkűnek; pravakṣyāmi — el fogom mondani; matam — gondolatát, tanítását; kṛtsnam — teljes egészében; vyāsasya — Vyāsának; amitatejasaḥ = amita (a- „nem” + mita „mért”: mérhetetlen) + tejas (ragyogás, erő) → a mérhetetlen ragyogásúnak (vyāsasyāmita = vyāsasya + amita).

Magyarázat: A négy vers egyetlen mondat: a 22. vers „meghajolva” szava kapcsolja össze az isteni jelzőket, a fő állítmány a 23. vers „elmondom” igéje. Viṣṇu, Hṛṣīkeśa és Hari itt ugyanannak az istenségnek megnevezései. Az „egyetlen szótagú brahman” az oṃ szent szótagjára utaló értelmezést enged. A létet és nemlétet, megnyilvánultat és megnyilvánulatlant összefogó jelzők a mindenséget átfogó isteni természetet fejezik ki, nem egyszerű logikai felsorolást.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.24–26 | A történet továbbadása

1.1.24 [01001024]
Szanszkrit: आचख्युः कवयः के चित् संप्रत्याचक्षते परे / आख्यास्यन्ति तथैवान्ये इतिहासम् इमं भुवि
Olvasható szanszkrit (IAST): ācakhyuḥ kavayaḥ ke cit saṃpratyācakṣate pare / ākhyāsyanti tathaivānye itihāsam imaṃ bhuvi
Fordítás: Egyes költők már elmondták ezt a történeti elbeszélést, mások most mondják el, és megint mások ezután fogják elmondani a földön.
Szavanként: ācakhyuḥ — elmondták; kavayaḥ — költők, ihletett elbeszélők; ke cit = ke (kik) + cit (határozatlanságot jelölő szó) → egyesek; saṃprati — most; ācakṣate — elmondják (saṃpratyācakṣate = saṃprati + ācakṣate); pare — mások; ākhyāsyanti — el fogják mondani; tathā — ugyanúgy; eva — bizony; anye — mások (tathaivānye = tathā + eva + anye); itihāsam — hagyományozott történeti elbeszélést, hagyományos szófejtése: iti „így” + ha „bizony” + āsa „volt”; imam — ezt; bhuvi — a földön.

1.1.25 [01001025]
Szanszkrit: इदं तु त्रिषु लोकेषु महज् ज्ञानं प्रतिष्ठितम् / विस्तरैश् च समासैश् च धार्यते यद् द्विजातिभिः
Olvasható szanszkrit (IAST): idaṃ tu triṣu lokeṣu mahaj jñānaṃ pratiṣṭhitam / vistaraiś ca samāsaiś ca dhāryate yad dvijātibhiḥ
Fordítás: Ez a nagy tudás a három világban szilárdan meghonosodott; a kétszerszületettek részletes és rövidített alakban egyaránt őrzik…
Szavanként: idam — ez; tu — pedig; triṣu — háromban; lokeṣu — világban; mahat — nagy (mahaj jñānam = mahat + jñānam); jñānam — tudás; pratiṣṭhitam — megalapozott, meghonosodott; vistaraiḥ — részletes kifejtésekben; ca — és; samāsaiḥ — összefoglalásokban; ca — is; dhāryate — őrzik, emlékezetben tartják; yat — amelyet; dvijātibhiḥ = dvi (kétszer) + jāti (születés) → a kétszerszületettek által; vistaraiś ca = vistaraiḥ + ca.

1.1.26 [01001026]
Szanszkrit: अलंकृतं शुभैः शब्दैः समयैर् दिव्यमानुषैः / छन्दो वृत्तैश् च विविधैर् अन्वितं विदुषां प्रियम्
Olvasható szanszkrit (IAST): alaṃkṛtaṃ śubhaiḥ śabdaiḥ samayair divyamānuṣaiḥ / chando vṛttaiś ca vividhair anvitaṃ viduṣāṃ priyam
Fordítás: …szép szavakkal, isteni és emberi hagyományokkal ékesítve, különféle versmértékekkel és versformákkal ellátva, a tudósok gyönyörűségére.
Szavanként: alaṃkṛtam = alam (megfelelően, díszesen) + kṛta (tett) → feldíszítettet; śubhaiḥ — szépekkel, kedvezőkkel; śabdaiḥ — szavakkal; samayaiḥ — hagyományokkal, bevett szabályokkal (samayair = samayaiḥ); divyamānuṣaiḥ = divya (isteni) + mānuṣa (emberi) → isteni és emberi jellegűekkel; chandovṛttaiḥ = chandas (versmérték) + vṛtta (versforma, ritmusképlet) → versmértékekkel és versformákkal; ca — és; vividhaiḥ — különfélékkel; anvitam — ellátottat (vividhair anvitam = vividhaiḥ + anvitam); viduṣām — a tudósoknak; priyam — kedveset.

Magyarázat: A mű saját magát már elmondott, jelenleg előadott és a jövőben is továbbadandó hagyományként mutatja be. A rövid és részletes előadások egyaránt részei ennek. A három világ a hagyomány kozmikus tagolása. A samaya jelenthet bevett szabályt, szokást vagy hagyományt; a chandas és vṛtta két, részben átfedő verstani kifejezés.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.27–35 | A világtojás és a létezők kibontakozása

1.1.27 [01001027]
Szanszkrit: निष्प्रभे ऽस्मिन् निरालोके सर्वतस् तमसावृते / बृहद् अण्डम् अभूद् एकं प्रजानां बीजम् अक्षयम्
Olvasható szanszkrit (IAST): niṣprabhe ‘smin nirāloke sarvatas tamasāvṛte / bṛhad aṇḍam abhūd ekaṃ prajānāṃ bījam akṣayam
Fordítás: Amikor e világ fénytelen volt, világosság nélkül, mindenfelől sötétség borította, létrejött egy hatalmas tojás, a teremtmények elenyészhetetlen magja.
Szavanként: niṣprabhe = niṣ- (nélküli) + prabhā (fény) → fénytelenben; asmin — ebben; nirāloke = nir- (nélküli) + āloka (világosság) → világosság nélküliben; sarvataḥ — mindenfelől; tamasā — sötétséggel; āvṛte — borítottban (tamasāvṛte = tamasā + āvṛte); bṛhat — hatalmas; aṇḍam — tojás; abhūt — létrejött (abhūd ekam = abhūt + ekam); ekam — egy; prajānām — a teremtményeknek; bījam — magva; akṣayam = a- (nem) + kṣaya (enyésző) → elenyészhetetlen; niṣprabhe ‘smin = niṣprabhe + asmin.

1.1.28 [01001028]
Szanszkrit: युगस्यादौ निमित्तं तन् महद् दिव्यं प्रचक्षते / यस्मिंस् तच् छ्रूयते सत्यं ज्योतिर् ब्रह्म सनातनम्
Olvasható szanszkrit (IAST): yugasyādau nimittaṃ tan mahad divyaṃ pracakṣate / yasmiṃs tac chrūyate satyaṃ jyotir brahma sanātanam
Fordítás: A világkorszak kezdetének ezt a nagy, isteni eredőjét emlegetik, amelyben a hagyomány szerint az igaz, fénylő, örök brahman rejlik…
Szavanként: yugasya — a világkorszaknak; ādau — kezdetén (yugasyādau = yugasya + ādau); nimittam — okot, eredőt; tat — azt; mahat — nagyot; divyam — istenit; pracakṣate — mondják, nevezik (tan mahad divyam = tat + mahat + divyam); yasmin — amelyben; tat — az; śrūyate — hallatik, a hagyomány hirdeti (yasmiṃs tac chrūyate = yasmin + tat + śrūyate); satyam — igaz, valóságos; jyotiḥ — fény, ragyogás (jyotir = jyotiḥ); brahma — brahman; sanātanam — örök.

1.1.29 [01001029]
Szanszkrit: अद्भुतं चाप्य् अचिन्त्यं च सर्वत्र समतां गतम् / अव्यक्तं कारणं सूक्ष्मं यत् तत् सदसद् आत्मकम्
Olvasható szanszkrit (IAST): adbhutaṃ cāpy acintyaṃ ca sarvatra samatāṃ gatam / avyaktaṃ kāraṇaṃ sūkṣmaṃ yat tat sadasad ātmakam
Fordítás: …az a csodálatos és elgondolhatatlan, mindenütt egyformán jelen levő, megnyilvánulatlan, finom ok, amelynek természete lét és nemlét.
Szavanként: adbhutam — csodálatos; ca — és; api — is (cāpy acintyam = ca + api + acintyam); acintyam = a- (nem) + cintya (elgondolható) → elgondolhatatlan; ca — és; sarvatra — mindenütt; samatām — azonosságot, egyenlőséget; gatam — elértet, állapotában levőt; avyaktam = a- (nem) + vyakta (megnyilvánult) → megnyilvánulatlant; kāraṇam — okot; sūkṣmam — finomat, érzékelhetetlent; yat — amely; tat — az; sadasadātmakam = sat (lét, létező) + asat (nemlét, nemlétező) + ātmaka (természetű) → lét és nemlét természetű.

1.1.30 [01001030]
Szanszkrit: यस्मात् पितामहो जज्ञे प्रभुर् एकः प्रजापतिः / ब्रह्मा सुरगुरुः स्थाणुर् मनुः कः परमेष्ठ्य् अथ
Olvasható szanszkrit (IAST): yasmāt pitāmaho jajñe prabhur ekaḥ prajāpatiḥ / brahmā suraguruḥ sthāṇur manuḥ kaḥ parameṣṭhy atha
Fordítás: Ebből született az Ősatya, az egyetlen Úr, a teremtmények ura: Brahmā, az istenek mestere, Sthāṇu, Manu, Ka és Parameṣṭhin…
Szavanként: yasmāt — amelyből; pitāmahaḥ — nagyapa, itt Ősatya, hagyományos rokonságnév, nem egyszerűen a pitṛ és mahā szavak szabályos összetétele; jajñe — megszületett; prabhuḥ — úr; ekaḥ — egyetlen; prajāpatiḥ = prajā (teremtmény, utód) + pati (úr) → a teremtmények ura; brahmā — Brahmā; suraguruḥ = sura (isten) + guru (mester) → az istenek mestere; sthāṇuḥ — Sthāṇu, szó szerint állandó, szilárd; manuḥ — Manu; kaḥ — Ka, szó szerint „ki?”, itt istennév; parameṣṭhī — Parameṣṭhin, „a legmagasabb helyen álló” (parame „a legmagasabban” + sthā „áll” alapján képzett név); atha — továbbá; pitāmaho = pitāmahaḥ, prabhur = prabhuḥ, sthāṇur = sthāṇuḥ, parameṣṭhy atha = parameṣṭhī + atha.

1.1.31 [01001031]
Szanszkrit: प्राचेतसस् तथा दक्षो दष्क पुत्राश् च सप्त ये / ततः प्रजानां पतयः प्राभवन्न् एकविंशतिः
Olvasható szanszkrit (IAST): prācetasas tathā dakṣo daṣka putrāś ca sapta ye / tataḥ prajānāṃ patayaḥ prābhavann ekaviṃśatiḥ
Fordítás: …valamint Dakṣa Prācetasa és Dakṣa hét fia; azután létrejött a teremtmények huszonegy ura.
Szavanként: prācetasaḥ — Prācetasa, Pracetas leszármazottja; tathā — továbbá; dakṣaḥ — Dakṣa; daṣka — a forrás hibagyanús alakja, az elemzés dakṣa névként érti; putrāḥ — fiak, együtt dakṣa + putra → Dakṣa fiai; ca — és; sapta — hét; ye — akik; tataḥ — azután; prajānām — a teremtményeknek; patayaḥ — urai; prābhavan — létrejöttek; ekaviṃśatiḥ = eka (egy) + viṃśati (húsz) → huszonegy; prācetasas tathā = prācetasaḥ + tathā, dakṣo = dakṣaḥ, putrāś ca = putrāḥ + ca, prābhavann ekaviṃśatiḥ = prābhavan + ekaviṃśatiḥ.

1.1.32 [01001032]
Szanszkrit: पुरुषश् चाप्रमेयात्मा यं सर्वम् ऋषयो विदुः / विश्वे देवास् तथादित्या वसवो ऽथाश्विनाव् अपि
Olvasható szanszkrit (IAST): puruṣaś cāprameyātmā yaṃ sarvam ṛṣayo viduḥ / viśve devās tathādityā vasavo ‘thāśvināv api
Fordítás: És a mérhetetlen természetű Személy, akit a bölcsek a mindenségnek ismernek, továbbá a Viśvedevák, az Ādityák, a Vasuk és a két Aśvin…
Szavanként: puruṣaḥ — a Személy; ca — és; aprameyātmā = aprameya (a- „nem” + prameya „megismerhető, mérhető”) + ātman (természet, önmaga) → mérhetetlen természetű (cāprameyātmā = ca + aprameyātmā); yam — akit; sarvam — mindenségnek; ṛṣayaḥ — a bölcsek; viduḥ — ismernek (ṛṣayo = ṛṣayaḥ); viśve — mind, a következővel együtt istencsoport neve; devāḥ — istenek, viśve devāḥ → Viśvedevák; tathā — továbbá; ādityāḥ — Ādityák, Aditi utódai (tathādityā = tathā + ādityāḥ); vasavaḥ — Vasuk; atha — továbbá; aśvinau — a két Aśvin; api — is (vasavo ‘thāśvināv api = vasavaḥ + atha + aśvinau + api).

1.1.33 [01001033]
Szanszkrit: यक्षाः साध्याः पिशाचाश् च गुह्यकाः पितरस् तथा / ततः प्रसूता विद्वांसः शिष्टा ब्रह्मर्षयो ऽमलाः
Olvasható szanszkrit (IAST): yakṣāḥ sādhyāḥ piśācāś ca guhyakāḥ pitaras tathā / tataḥ prasūtā vidvāṃsaḥ śiṣṭā brahmarṣayo ‘malāḥ
Fordítás: …a yakṣák, a sādhyák, a piśācák, a guhyakák és az ősatyák. Onnan származtak a tudós, fegyelmezett, makulátlan brahman-bölcsek is…
Szavanként: yakṣāḥ — yakṣák, természetfeletti lények; sādhyāḥ — sādhyák, istencsoport; piśācāḥ — piśācák, démoni lények; ca — és; guhyakāḥ — guhyakák, rejtőző természetfeletti lények; pitaraḥ — ősatyák; tathā — továbbá; tataḥ — abból, onnan; prasūtāḥ — születtek; vidvāṃsaḥ — tudósak; śiṣṭāḥ — fegyelmezettek, képzettek; brahmarṣayaḥ = brahma (szent tudás, brahman) + ṛṣi (bölcs) → brahman-bölcsek; amalāḥ = a- (nélküli) + mala (szenny) → makulátlanok; piśācāś ca = piśācāḥ + ca, pitaras tathā = pitaraḥ + tathā, prasūtā = prasūtāḥ, śiṣṭā = śiṣṭāḥ, brahmarṣayo ‘malāḥ = brahmarṣayaḥ + amalāḥ.

1.1.34 [01001034]
Szanszkrit: राजर्षयश् च बहवः सर्वैः समुदिता गुणैः / आपो द्यौः पृथिवी वायुर् अन्तरिक्षं दिशस् तथा
Olvasható szanszkrit (IAST): rājarṣayaś ca bahavaḥ sarvaiḥ samuditā guṇaiḥ / āpo dyauḥ pṛthivī vāyur antarikṣaṃ diśas tathā
Fordítás: …és a minden erénnyel felruházott királybölcsek sokasága, a vizek, az ég, a föld, a szél, a köztes tér és az égtájak…
Szavanként: rājarṣayaḥ = rājan (király) + ṛṣi (bölcs) → királybölcsek; ca — és; bahavaḥ — sokan; sarvaiḥ — valamennyivel; samuditāḥ — ellátottak, felruházottak; guṇaiḥ — erényekkel, tulajdonságokkal; āpaḥ — vizek; dyauḥ — ég; pṛthivī — föld; vāyuḥ — szél; antarikṣam — köztes tér, légkör; diśaḥ — égtájak; tathā — továbbá; rājarṣayaś ca = rājarṣayaḥ + ca, samuditā = samuditāḥ, āpo = āpaḥ, vāyur = vāyuḥ, diśas tathā = diśaḥ + tathā.

1.1.35 [01001035]
Szanszkrit: संवत्सरर्तवो मासाः पक्षाहो रात्रयः क्रमात् / यच् चान्यद् अपि तत् सर्वं संभूतं लोकसाक्षिकम्
Olvasható szanszkrit (IAST): saṃvatsarartavo māsāḥ pakṣāho rātrayaḥ kramāt / yac cānyad api tat sarvaṃ saṃbhūtaṃ lokasākṣikam
Fordítás: …sorrendben az évek, az évszakok, a hónapok, a félhónapok, a nappalok és az éjszakák: mindez és minden más is létrejött, aminek a világ tanúja.
Szavanként: saṃvatsarartavaḥ = saṃvatsara (év) + ṛtu (évszak) → évek és évszakok; māsāḥ — hónapok; pakṣāhorātrayaḥ = pakṣa (félhónap) + ahas (nappal) + rātri (éjszaka) → félhónapok, nappalok és éjszakák; kramāt — sorrendben; yat — ami; ca — és; anyat — más; api — is; tat — az; sarvam — mind; saṃbhūtam — létrejött; lokasākṣikam = loka (világ) + sākṣin (tanú) → aminek a világ a tanúja; saṃvatsarartavo = saṃvatsarartavaḥ, yac cānyad api = yat + ca + anyat + api.

Magyarázat: A teremtés kezdőképe a sötétségben megjelenő világtojás. A brahman itt a személytelen szent valóság, Brahmā pedig a teremtő isten neve; a két alakot megkülönböztetjük. A 30. vers nevei és címei részben ugyanarra az ősi teremtőre vonatkozhatnak, ezért a felsorolást nem alakítjuk át merev családfává. Az isteni csoportok után a bölcsek, a tér részei és az idő egységei következnek. A 31. versben a forrás daṣka alakját megőrizzük; a magyar szöveg Dakṣa névként érti. Ez jelölt szerkesztői értelmezés, nem igazolt kézirati olvasat.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.36–39 | Világkorszakok és ismétlődő teremtés

1.1.36 [01001036]
Szanszkrit: यद् इदं दृश्यते किं चिद् भूतं स्थावरजङ्गमम् / पुनः संक्षिप्यते सर्वं जगत् प्राप्ते युगक्षये
Olvasható szanszkrit (IAST): yad idaṃ dṛśyate kiṃ cid bhūtaṃ sthāvarajaṅgamam / punaḥ saṃkṣipyate sarvaṃ jagat prāpte yugakṣaye
Fordítás: Bármi létezőt látunk itt, legyen mozdulatlan vagy mozgó, a korszak végének elérkeztével az egész világ ismét visszahúzódik önmagába.
Szavanként: yat — ami; idam — ez, itt; dṛśyate — látható; kiṃ cit = kim (mi) + cit (határozatlanító szó) → bármi; bhūtam — létező, teremtmény; sthāvarajaṅgamam = sthāvara (mozdulatlan) + jaṅgama (mozgó) → mozdulatlan és mozgó; punaḥ — ismét; saṃkṣipyate — összevonódik, visszahúzódik; sarvam — minden, egész; jagat — világ; prāpte — elérkezettkor; yugakṣaye = yuga (világkorszak) + kṣaya (vég, elmúlás) → a világkorszak végén; kiṃ cid bhūtam = kiṃ cit + bhūtam.

1.1.37 [01001037]
Szanszkrit: यथर्ताव् ऋतुलिङ्गानि नानारूपाणि पर्यये / दृश्यन्ते तानि तान्य् एव तथा भावा युगादिषु
Olvasható szanszkrit (IAST): yathartāv ṛtuliṅgāni nānārūpāṇi paryaye / dṛśyante tāni tāny eva tathā bhāvā yugādiṣu
Fordítás: Ahogyan az évszakok fordulásával újra meg újra ugyanazok a változatos évszakjelek mutatkoznak, úgy jelennek meg a létezők a korszakok kezdetén.
Szavanként: yathā — ahogyan; ṛtau — az évszakban (yathartāv ṛtu° = yathā + ṛtau + ṛtu°); ṛtuliṅgāni = ṛtu (évszak) + liṅga (jel) → az évszakok jelei; nānārūpāṇi = nānā (különféle) + rūpa (alak) → különféle alakúak; paryaye — forduláskor, visszatéréskor; dṛśyante — láthatók; tāni tāni — ugyanazok újra meg újra; eva — éppen; tathā — úgy; bhāvāḥ — létezők, létformák; yugādiṣu = yuga (korszak) + ādi (kezdet) → a korszakok kezdetén; bhāvā yugādiṣu = bhāvāḥ + yugādiṣu.

1.1.38 [01001038]
Szanszkrit: एवम् एतद् अनाद्य् अन्तं भूतसंहार कारकम् / अनादि निधनं लोके चक्रं संपरिवर्तते
Olvasható szanszkrit (IAST): evam etad anādy antaṃ bhūtasaṃhāra kārakam / anādi nidhanaṃ loke cakraṃ saṃparivartate
Fordítás: Így forog a világban ez a kezdet és vég nélküli kerék, amely a létezők feloldódását okozza, és amelynek nincs kezdete, nincs elmúlása.
Szavanként: evam — így; etat — ez; anādyantam = an- (nélküli) + ādi (kezdet) + anta (vég) → kezdet és vég nélküli; bhūtasaṃhārakārakam = bhūta (létező) + saṃhāra (összevonás, feloldás) + kāraka (okozó) → a létezők feloldódását okozó; anādinidhanam = an- (nélküli) + ādi (kezdet) + nidhana (vég, elmúlás) → kezdet és elmúlás nélküli; loke — a világban; cakram — kerék; saṃparivartate — körbeforog; etad anādy antam = etat + anādyantam, a forrás különírt tagjai itt összetételt alkotnak.

1.1.39 [01001039]
Szanszkrit: त्रयस् त्रिंशत् सहस्राणि त्रयस् त्रिंशच् छतानि च / त्रयस् त्रिंशच् च देवानां सृष्टिः संक्षेप लक्षणा
Olvasható szanszkrit (IAST): trayas triṃśat sahasrāṇi trayas triṃśac chatāni ca / trayas triṃśac ca devānāṃ sṛṣṭiḥ saṃkṣepa lakṣaṇā
Fordítás: Harmincháromezer, továbbá harmincháromszáz és még harminchárom: röviden ennyi isten teremtéséről van szó.
Szavanként: trayas triṃśat = trayas (három, a trayaḥ kapcsolt alakja) + triṃśat (harminc) → harminchárom; sahasrāṇi — ezrek; trayas triṃśat — harminchárom; śatāni — százak; ca — és; trayas triṃśat — harminchárom; ca — és; devānām — az isteneknek; sṛṣṭiḥ — teremtése, létrejötte; saṃkṣepalakṣaṇā = saṃkṣepa (rövid összefoglalás) + lakṣaṇa (jelleg, meghatározás) → röviden meghatározott; triṃśac chatāni = triṃśat + śatāni, triṃśac ca = triṃśat + ca.

Magyarázat: A világ feloldódását és újbóli megjelenését az évszakok visszatérése szemlélteti. Az ismétlődésnek a leírás szerint nincs első kezdete vagy végső lezárulása. A 39. vers számai szó szerint 33 000 + 3 300 + 33, összesen 36 333 istent adnak; a szöveg itt ezt a számot közli, nem csupán a másutt gyakori harminchárom istent.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.40–45 | Isteni leszármazás és királyi nemzetségek

1.1.40 [01001040]
Szanszkrit: दिवः पुत्रो बृहद् भानुश् चक्षुर् आत्मा विभावसुः / सविता च ऋचीको ऽर्को भानुर् आशा वहो रविः
Olvasható szanszkrit (IAST): divaḥ putro bṛhad bhānuś cakṣur ātmā vibhāvasuḥ / savitā ca ṛcīko ‘rko bhānur āśā vaho raviḥ
Fordítás: Az ég fia, Bṛhadbhānu, Cakṣus, Ātman, Vibhāvasu, Savitṛ, Ṛcīka, Arka, Bhānu, Āśāvaha és Ravi…
Szavanként: divaḥ — az égnek; putraḥ — fia; bṛhadbhānuḥ = bṛhat (nagy) + bhānu (fény, ragyogás) → Bṛhadbhānu, „nagy fényű”; cakṣuḥ — Cakṣus, „szem”; ātmā — Ātman, „önmaga, lélek”; vibhāvasuḥ — Vibhāvasu, fényhez kapcsolódó név, belső szófejtése itt nincs eldöntve; savitā — Savitṛ, „ösztönző, életre indító”; ca — és; ṛcīkaḥ — Ṛcīka; arkaḥ — Arka, „nap, sugár”; bhānuḥ — Bhānu, „fény”; āśāvahaḥ = āśā (irány, illetve remény) + vaha (hordozó) → Āśāvaha, a név első tagjának értelme itt bizonytalan; raviḥ — Ravi, „nap”; putro = putraḥ, bhānuś cakṣur = bhānuḥ + cakṣuḥ, ṛcīko ‘rko = ṛcīkaḥ + arkaḥ, bhānur = bhānuḥ.

1.1.41 [01001041]
Szanszkrit: पुत्रा विवस्वतः सर्वे मह्यस् तेषां तथावरः / देव भ्राट् तनयस् तस्य तस्मात् सुभ्राड् इति स्मृतः
Olvasható szanszkrit (IAST): putrā vivasvataḥ sarve mahyas teṣāṃ tathāvaraḥ / deva bhrāṭ tanayas tasya tasmāt subhrāḍ iti smṛtaḥ
Fordítás: …mind Vivasvat fiai; közülük Mahya volt a legifjabb. Az ő fia Devabhrāj volt, tőle származott az, akit Subhrāj néven említenek.
Szavanként: putrāḥ — fiak; vivasvataḥ — Vivasvatnak; sarve — valamennyien; mahyaḥ — Mahya; teṣām — közülük; tathā — továbbá; avaraḥ — legifjabb, alacsonyabb helyű; devabhrāṭ = deva (isten, isteni) + bhrāj (ragyogó) → Devabhrāj, a név alanyesete Devabhrāṭ; tanayaḥ — fia; tasya — annak; tasmāt — attól, abból; subhrāṭ = su- (szépen, kiválóan) + bhrāj (ragyogó) → Subhrāj, alanyesetben Subhrāṭ; iti — így, ezen a néven; smṛtaḥ — említett, számon tartott; putrā = putrāḥ, mahyas = mahyaḥ, tathāvaraḥ = tathā + avaraḥ, tanayas tasya = tanayaḥ + tasya, subhrāḍ iti = subhrāṭ + iti.

1.1.42 [01001042]
Szanszkrit: सुभ्राजस् तु त्रयः पुत्राः प्रजावन्तो बहुश्रुताः / दश ज्योतिः शतज्योतिः सहस्रज्योतिर् आत्मवान्
Olvasható szanszkrit (IAST): subhrājas tu trayaḥ putrāḥ prajāvanto bahuśrutāḥ / daśa jyotiḥ śatajyotiḥ sahasrajyotir ātmavān
Fordítás: Subhrājnak pedig három fia volt, mind sok utóddal és nagy tudással: Daśajyotis, Śatajyotis és az önmagán uralkodó Sahasrajyotis.
Szavanként: subhrājaḥ — Subhrājnak, su- (kiválóan) + bhrāj (ragyogó); tu — pedig; trayaḥ — három; putrāḥ — fiú; prajāvantaḥ — utódokkal rendelkezők, prajā (utód) + -vant (birtoklást jelölő képző); bahuśrutāḥ = bahu (sokat) + śruta (hallott, tanult) → sokat tanultak; daśajyotiḥ = daśa (tíz) + jyotis (fény) → Daśajyotis; śatajyotiḥ = śata (száz) + jyotis (fény) → Śatajyotis; sahasrajyotiḥ = sahasra (ezer) + jyotis (fény) → Sahasrajyotis; ātmavān — önuralommal bíró, ātman (önmaga) + -vant (birtokló); subhrājas tu = subhrājaḥ + tu, prajāvanto = prajāvantaḥ, sahasrajyotir = sahasrajyotiḥ.

1.1.43 [01001043]
Szanszkrit: दश पुत्रसहस्राणि दश ज्योतेर् महात्मनः / ततो दशगुणाश् चान्ये शतज्योतेर् इहात्मजाः
Olvasható szanszkrit (IAST): daśa putrasahasrāṇi daśa jyoter mahātmanaḥ / tato daśaguṇāś cānye śatajyoter ihātmajāḥ
Fordítás: A nagy lelkű Daśajyotisnak tízezer fia volt; Śatajyotis utódai ennek tízszeresét tették ki…
Szavanként: daśa — tíz; putrasahasrāṇi = putra (fiú) + sahasra (ezer) → fiak ezrei; daśajyoteḥ = daśa (tíz) + jyotis (fény), személynév → Daśajyotisnak; mahātmanaḥ = mahā (nagy) + ātman (lélek) → a nagy lelkűnek; tataḥ — annál, ahhoz képest; daśaguṇāḥ = daśa (tíz) + guṇa (szorzó, hajtás) → tízszeresek; ca — és; anye — mások; śatajyoteḥ = śata (száz) + jyotis (fény), személynév → Śatajyotisnak; iha — itt; ātmajāḥ = ātman (önmaga) + ja (született) → saját szülöttei, fiai; daśa jyoter = daśajyoteḥ, tato = tataḥ, cānye = ca + anye, śatajyoter ihātmajāḥ = śatajyoteḥ + iha + ātmajāḥ.

1.1.44 [01001044]
Szanszkrit: भूयस् ततो दशगुणाः सहस्रज्योतिषः सुताः / तेभ्यो ऽयं कुरुवंशश् च यदूनां भरतस्य च
Olvasható szanszkrit (IAST): bhūyas tato daśaguṇāḥ sahasrajyotiṣaḥ sutāḥ / tebhyo ‘yaṃ kuruvaṃśaś ca yadūnāṃ bharatasya ca
Fordítás: …Sahasrajyotis fiai pedig ismét tízszer annyian voltak. Tőlük származik a Kuru-nemzetség, a Yaduk és Bharata nemzetsége…
Szavanként: bhūyaḥ — ismét, még több; tataḥ — azoknál; daśaguṇāḥ = daśa (tíz) + guṇa (szorzó) → tízszeresek; sahasrajyotiṣaḥ = sahasra (ezer) + jyotis (fény), személynév → Sahasrajyotisnak; sutāḥ — fiai; tebhyaḥ — tőlük; ayam — ez; kuruvaṃśaḥ = Kuru (nemzetségnév) + vaṃśa (leszármazási ág) → Kuru-nemzetség; ca — és; yadūnām — a Yaduknak; bharatasya — Bharatának; ca — és; bhūyas tato = bhūyaḥ + tataḥ, tebhyo ‘yam = tebhyaḥ + ayam, kuruvaṃśaś ca = kuruvaṃśaḥ + ca.

1.1.45 [01001045]
Szanszkrit: ययातीक्ष्वाकु वंशश् च राजर्षीणां च सर्वशः / संभूता बहवो वंशा भूतसर्गाः सविस्तराः
Olvasható szanszkrit (IAST): yayātīkṣvāku vaṃśaś ca rājarṣīṇāṃ ca sarvaśaḥ / saṃbhūtā bahavo vaṃśā bhūtasargāḥ savistarāḥ
Fordítás: …Yayāti és Ikṣvāku nemzetsége, s a királybölcsek nemzetségei mindenfelé: számos nemzetség keletkezett, és a lények sokféle, szerteágazó teremtett csoportja.
Szavanként: yayātīkṣvākuvaṃśaḥ = Yayāti (személynév) + Ikṣvāku (személynév) + vaṃśa (nemzetség) → Yayāti és Ikṣvāku nemzetsége; ca — és; rājarṣīṇām = rājan (király) + ṛṣi (bölcs) → a királybölcseknek; ca — és; sarvaśaḥ — mindenfelé, valamennyi; saṃbhūtāḥ — létrejöttek; bahavaḥ — sokan, számosak; vaṃśāḥ — nemzetségek; bhūtasargāḥ = bhūta (lény) + sarga (teremtés, teremtett csoport) → a lények teremtett csoportjai; savistarāḥ = sa- (valamivel együtt) + vistara (kiterjedés, részletezés) → szerteágazók; vaṃśaś ca = vaṃśaḥ + ca, saṃbhūtā = saṃbhūtāḥ, vaṃśā = vaṃśāḥ.

Magyarázat: A fényhez és Naphoz kapcsolódó nevek felsorolása a királyi nemzetségek eredetéhez vezet át. A 40–41. vers tömör névsora és rokonsági viszonyai nehezen kapcsolhatók: a divaḥ putraḥ szerkezetet „az ég fia” alakban hagyjuk, Vivasvat és Mahya kapcsolatát a következő vers felszíni mondattana szerint adjuk vissza. A neveket nem cseréljük át egy másik változat névalakjaira. Daśajyotisnak tízezer, Śatajyotisnak százezer, Sahasrajyotisnak egymillió fiú jut a felsorolás szerint. E számok a mitikus nemzetségleírás részei.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.46–49 | Milyen tudást foglal magában a mű?

1.1.46 [01001046]
Szanszkrit: भूतस्थानानि सर्वाणि रहस्यं विविधं च यत् / वेद योगं सविज्ञानं धर्मो ऽर्थः काम एव च
Olvasható szanszkrit (IAST): bhūtasthānāni sarvāṇi rahasyaṃ vividhaṃ ca yat / veda yogaṃ savijñānaṃ dharmo ‘rthaḥ kāma eva ca
Fordítás: A létezők valamennyi lakóhelyét, a sokféle titkot, a Védákhoz kapcsolódó gyakorlatot és megértést, a dharmát, az anyagi boldogulást és a vágyat…
Szavanként: bhūtasthānāni = bhūta (létező) + sthāna (hely, tartózkodási hely) → a létezők lakóhelyeit; sarvāṇi — valamennyit; rahasyam — titkot; vividham — sokfélét; ca — és; yat — ami; vedayogam = veda (Véda, szent tudás) + yoga (alkalmazás, összekapcsolás, gyakorlat) → a Védákhoz kapcsolódó gyakorlatot, értelmezése előzetes; savijñānam = sa- (valamivel együtt) + vijñāna (megértés, megkülönböztető tudás) → megértéssel együtt; dharmaḥ — dharma, helyes rend és kötelesség; arthaḥ — anyagi boldogulás, érdek; kāmaḥ — vágy, élvezet; eva — is, bizony; ca — és; dharmo ‘rthaḥ = dharmaḥ + arthaḥ, kāma eva = kāmaḥ + eva.

1.1.47
Szanszkrit: धर्मकामार्थ शास्त्राणि शास्त्राणि विविधानि च / लोकयात्रा विधानं च संभूतं दृष्टवान् ऋषिः
Olvasható szanszkrit (IAST): dharmakāmārtha śāstrāṇi śāstrāṇi vividhāni ca / lokayātrā vidhānaṃ ca saṃbhūtaṃ dṛṣṭavān ṛṣiḥ
Fordítás: …a dharmáról, vágyról és anyagi boldogulásról szóló tanításokat és másféle tudományokat, valamint a világi élet rendjét: a bölcs mindezt létrejöttében látta.
Szavanként: dharmakāmārthaśāstrāṇi = dharma (rend, kötelesség) + kāma (vágy) + artha (anyagi boldogulás) + śāstra (tanítás, értekezés) → a dharmáról, vágyról és boldogulásról szóló tanításokat; śāstrāṇi — tanításokat, tudományokat; vividhāni — különféléket; ca — és; lokayātrāvidhānam = loka (világ, emberek) + yātrā (haladás, életvitel) + vidhāna (elrendezés, szabályozás) → a világi élet rendjét; ca — és; saṃbhūtam — létrejöttet, ami létrejött; dṛṣṭavān — látta; ṛṣiḥ — a bölcs.

1.1.48
Szanszkrit: इतिहासाः सवैयाख्या विविधाः श्रुतयो ऽपि च / इह सर्वम् अनुक्रान्तम् उक्तं ग्रन्थस्य लक्षणम्
Olvasható szanszkrit (IAST): itihāsāḥ savaiyākhyā vividhāḥ śrutayo ‘pi ca / iha sarvam anukrāntam uktaṃ granthasya lakṣaṇam
Fordítás: A történeti elbeszélések magyarázataikkal együtt és a sokféle szent hagyomány: itt mindez sorra szerepel. Ezzel a mű jellegét is megadtam.
Szavanként: itihāsāḥ — hagyományozott történeti elbeszélések, hagyományos szófejtése iti „így” + ha „bizony” + āsa „volt”; savaiyākhyāḥ = sa- (valamivel együtt) + vaiyākhya (magyarázat) → magyarázatokkal együtt levők; vividhāḥ — sokfélék; śrutayaḥ — hallott, kinyilatkoztatott szent hagyományok; api — is; ca — és; iha — itt; sarvam — minden; anukrāntam — sorra végigvett; uktam — elmondott; granthasya — a műnek; lakṣaṇam — jellege, meghatározása; savaiyākhyā = savaiyākhyāḥ, śrutayo ‘pi = śrutayaḥ + api.

1.1.49
Szanszkrit: विस्तीर्यैतन् महज् ज्ञानम् ऋषिः संक्षेपम् अब्रवीत् / इष्टं हि विदुषां लोके समास व्यास धारणम्
Olvasható szanszkrit (IAST): vistīryaitan mahaj jñānam ṛṣiḥ saṃkṣepam abravīt / iṣṭaṃ hi viduṣāṃ loke samāsa vyāsa dhāraṇam
Fordítás: Miután részletesen kifejtette ezt a nagy tudást, a bölcs rövid összefoglalást is mondott, mert a tudósok kedvelik, ha a rövid és a részletes alakot egyaránt emlékezetükben tarthatják.
Szavanként: vistīrya — részletesen kifejtve; etat — ezt; mahat — nagy; jñānam — tudást (vistīryaitan mahaj jñānam = vistīrya + etat + mahat + jñānam); ṛṣiḥ — a bölcs; saṃkṣepam — összefoglalást; abravīt — mondott; iṣṭam — kedvelt, kívánatos; hi — ugyanis; viduṣām — a tudósoknak; loke — a világban; samāsavyāsadhāraṇam = samāsa (rövid összefoglalás) + vyāsa (részletes kifejtés) + dhāraṇa (emlékezetben tartás) → a rövid és a részletes változat megőrzése.

Magyarázat: A felsorolás a létezők helyeitől a szent tudáson át a világi életig terjed. A dharma, artha és kāma itt rendre a helyes rend és kötelesség, az anyagi boldogulás, valamint a vágy és élvezet területe. A vedayoga jelentését előzetesen a Védákhoz kapcsolódó gyakorlatként adjuk vissza; a pontos összetételi viszony további vizsgálatot kíván. A 46–47. vers esetváltásait a magyar mondat egységes felsorolással oldja meg. A 49. vers vyāsa szava köznévként „részletes kifejtés”, ugyanakkor összecseng a szerző nevével. A 46. vers vividha „sokféle” olvasatát követjük; a másik digitális kiadás trividha „háromféle” alakját külön jelezzük a végén.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.50–52 | Különböző kezdőpontok és a mű megalkotása

1.1.50 [01001050]
Szanszkrit: मन्वादि भारतं के चिद् आस्तीकादि तथापरे / तथोपरिचराद्य् अन्ये विप्राः सम्यग् अधीयते
Olvasható szanszkrit (IAST): manvādi bhārataṃ ke cid āstīkādi tathāpare / tathoparicarādy anye viprāḥ samyag adhīyate
Fordítás: Egyes bráhmanák a Manuról szóló résszel kezdve tanulmányozzák a Bhāratát, mások Āstīkától, megint mások Uparicarától kezdve.
Szavanként: manvādi = Manu (személynév) + ādi (kezdet) → Manuval kezdődő; bhāratam — a Bhāratát; ke cit — egyesek, ke (kik) + cit (határozatlanító szó); āstīkādi = Āstīka (személynév) + ādi (kezdet) → Āstīkával kezdődő; tathā — úgy, továbbá; apare — mások; tathā — úgy; uparicarādi = Uparicara (személynév, upari „fent” + cara „járó”) + ādi (kezdet) → Uparicarával kezdődő; anye — mások; viprāḥ — bráhmanák, ihletett tudósok; samyak — helyesen, alaposan; adhīyate — tanulmányozzák, recitálják; tathāpare = tathā + apare, tathoparicarādy anye = tathā + uparicarādi + anye, samyag adhīyate = samyak + adhīyate.

1.1.51 [01001051]
Szanszkrit: विविधं संहिता ज्ञानं दीपयन्ति मनीषिणः / व्याख्यातुं कुशलाः के चिद् ग्रन्थं धारयितुं परे
Olvasható szanszkrit (IAST): vividhaṃ saṃhitā jñānaṃ dīpayanti manīṣiṇaḥ / vyākhyātuṃ kuśalāḥ ke cid granthaṃ dhārayituṃ pare
Fordítás: A gondolkodók különböző módokon világítják meg a szöveghagyomány tudását: egyesek a magyarázatban jártasak, mások a mű emlékezetben tartásában.
Szavanként: vividham — sokféleképpen, sokféle; saṃhitājñānam = saṃhitā (összeállított szöveg, szöveghagyomány) + jñāna (tudás) → a szöveghagyomány tudását; dīpayanti — megvilágítják; manīṣiṇaḥ — gondolkodók, bölcs tudósok; vyākhyātum — megmagyarázni; kuśalāḥ — jártasak; ke cit — egyesek, ke (kik) + cit (határozatlanító szó); grantham — a művet; dhārayitum — megőrizni, emlékezetben tartani; pare — mások.

1.1.52 [01001052]
Szanszkrit: तपसा ब्रह्मचर्येण व्यस्य वेदं सनातनम् / इतिहासम् इमं चक्रे पुण्यं सत्यवती सुतः
Olvasható szanszkrit (IAST): tapasā brahmacaryeṇa vyasya vedaṃ sanātanam / itihāsam imaṃ cakre puṇyaṃ satyavatī sutaḥ
Fordítás: Satyavatī fia aszkézissel és önmegtartóztató tanulóélettel felosztotta az örök Védát, majd megalkotta ezt a szent történeti elbeszélést.
Szavanként: tapasā — aszkézissel; brahmacaryeṇa = brahma (szent tudás) + carya (életvitel, követés) → önmegtartóztató, a szent tudásnak szentelt élettel; vyasya — felosztva, elrendezve; vedam — a Védát; sanātanam — az örököt; itihāsam — történeti elbeszélést, hagyományos szófejtése iti „így” + ha „bizony” + āsa „volt”; imam — ezt; cakre — megalkotta; puṇyam — a szentet, érdemszerzőt; satyavatīsutaḥ = Satyavatī (személynév) + suta (fiú) → Satyavatī fia.

Magyarázat: A szöveg maga említ Manuval, Āstīkával és Uparicarával kezdődő előadási vagy tanulmányozási rendet. Ebből önmagában nem állapítható meg a fennmaradt változatok teljes szövegtörténete. A magyarázó és az emlékezetből szöveget őrző feladatát is megkülönbözteti. A Védák felosztására utaló vyasya igealak a Vyāsa név jelentéskörét idézi. A brahmacarya a szent tanuláshoz kapcsolódó fegyelmezett, önmegtartóztató élet.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.53–58 | Vyāsa a családtörténetben és az elbeszélés átadásában

1.1.53 [01001053]
Szanszkrit: पराशरात्मजो विद्वान् ब्रह्मर्षिः संशितव्रतः / मातुर् नियोगाद् धर्मात्मा गाङ्गेयस्य च धीमतः
Olvasható szanszkrit (IAST): parāśarātmajo vidvān brahmarṣiḥ saṃśitavrataḥ / mātur niyogād dharmātmā gāṅgeyasya ca dhīmataḥ
Fordítás: Parāśara tudós fia, a szigorú fogadalmú, igaz lelkű brahman-bölcs, anyjának és a bölcs Gaṅgā-fiúnak a megbízásából…
Szavanként: parāśarātmajaḥ = Parāśara (személynév) + ātmaja (ātman „önmaga” + ja „született”: saját szülött) → Parāśara fia; vidvān — tudós; brahmarṣiḥ = brahma (szent tudás) + ṛṣi (bölcs) → brahman-bölcs; saṃśitavrataḥ = saṃśita (szigorú, szilárd) + vrata (fogadalom) → szigorú fogadalmú; mātuḥ — anyjának; niyogāt — megbízásából; dharmātmā = dharma (helyes rend) + ātman (lélek, természet) → igaz lelkű; gāṅgeyasya — Gaṅgā fiának, Gāṅgeya származásnév; ca — és; dhīmataḥ — a bölcsnek; parāśarātmajo = parāśarātmajaḥ, mātur = mātuḥ, niyogād = niyogāt.

1.1.54 [01001054]
Szanszkrit: क्षेत्रे विचित्रवीर्यस्य कृष्णद्वैपायनः पुरा / त्रीन् अग्नीन् इव कौरव्याञ् जनयाम् आस वीर्यवान्
Olvasható szanszkrit (IAST): kṣetre vicitravīryasya kṛṣṇadvaipāyanaḥ purā / trīn agnīn iva kauravyāñ janayām āsa vīryavān
Fordítás: …az erős Kṛṣṇa Dvaipāyana egykor Vicitravīrya „mezejében” három Kuru-utódot nemzett, mintha három áldozati tüzet hozott volna létre.
Szavanként: kṣetre — mezejében, itt az utódnemzésre szolgáló családi-női közegben; vicitravīryasya = vicitra (különleges, változatos) + vīrya (erő, férfierő), személynév → Vicitravīryának; kṛṣṇadvaipāyanaḥ = Kṛṣṇa (sötét, személynév) + Dvaipāyana (a dvīpa „sziget” szóból képzett „szigeti”) → Kṛṣṇa Dvaipāyana; purā — egykor; trīn — hármat; agnīn — tüzeket; iva — mintegy, mint; kauravyān — Kuru-utódokat; janayām āsa — nemzett, létrehozott; vīryavān — erős, férfierővel bíró, vīrya (erő) + -vant (birtokló); kauravyāñ janayām = kauravyān + janayām.

1.1.55 [01001055]
Szanszkrit: उत्पाद्य धृतराष्ट्रं च पाण्डुं विदुरम् एव च / जगाम तपसे धीमान् पुनर् एवाश्रमं प्रति
Olvasható szanszkrit (IAST): utpādya dhṛtarāṣṭraṃ ca pāṇḍuṃ viduram eva ca / jagāma tapase dhīmān punar evāśramaṃ prati
Fordítás: Miután nemzette Dhṛtarāṣṭrát, Pāṇḍut és Vidurát, a bölcs visszatért remeteségébe, hogy aszkézist gyakoroljon.
Szavanként: utpādya — létrehozva, nemzve; dhṛtarāṣṭram = dhṛta (megtartott) + rāṣṭra (ország), személynév → Dhṛtarāṣṭrát; ca — és; pāṇḍum — Pāṇḍut, neve szó szerint „sápadt”; viduram — Vidurát; eva — is, éppen; ca — és; jagāma — elment; tapase — aszkézis céljából; dhīmān — bölcs; punaḥ — ismét; eva — éppen; āśramam — remeteséget; prati — felé; punar evāśramam = punaḥ + eva + āśramam.

1.1.56 [01001056]
Szanszkrit: तेषु जातेषु वृद्धेषु गतेषु परमां गतिम् / अब्रवीद् भारतं लोके मानुषे ऽस्मिन् महान् ऋषिः
Olvasható szanszkrit (IAST): teṣu jāteṣu vṛddheṣu gateṣu paramāṃ gatim / abravīd bhārataṃ loke mānuṣe ‘smin mahān ṛṣiḥ
Fordítás: Miután azok megszülettek, felnőttek, és elérték végső útjukat, a nagy bölcs elmondta a Bhāratát ebben az emberi világban.
Szavanként: teṣu — azoknak, velük kapcsolatban; jāteṣu — megszületett állapotukban; vṛddheṣu — felnövekedett állapotukban; gateṣu — eljutott állapotukban; paramām — a végsőt, legfőbbet; gatim — utat, állapotot; abravīt — elmondta; bhāratam — a Bhāratát; loke — világban; mānuṣe — emberiben; asmin — ebben; mahān — nagy; ṛṣiḥ — bölcs; mānuṣe ‘smin = mānuṣe + asmin; teṣu jāteṣu … gateṣu — időhatározói szerkezet: miután azok megszülettek … eltávoztak.

1.1.57 [01001057]
Szanszkrit: जनमेजयेन पृष्टः सन् ब्राह्मणैश् च सहस्रशः / शशास शिष्यम् आसीनं वैशम्पायनम् अन्तिके
Olvasható szanszkrit (IAST): janamejayena pṛṣṭaḥ san brāhmaṇaiś ca sahasraśaḥ / śaśāsa śiṣyam āsīnaṃ vaiśampāyanam antike
Fordítás: Amikor Janamejaya és bráhmanák ezrei kérdezték, utasította a közelében ülő tanítványát, Vaiśampāyanát.
Szavanként: janamejayena — Janamejaya által; pṛṣṭaḥ — kérdezett, megkérdezett; san — lévén; brāhmaṇaiḥ — bráhmanák által; ca — és; sahasraśaḥ — ezrével; śaśāsa — utasította; śiṣyam — tanítványát; āsīnam — ülőt; vaiśampāyanam — Vaiśampāyanát; antike — közelében; brāhmaṇaiś ca = brāhmaṇaiḥ + ca.

1.1.58 [01001058]
Szanszkrit: स सदस्यैः सहासीनः श्रावयाम् आस भारतम् / कर्मान्तरेषु यज्ञस्य चोद्यमानः पुनः पुनः
Olvasható szanszkrit (IAST): sa sadasyaiḥ sahāsīnaḥ śrāvayām āsa bhāratam / karmāntareṣu yajñasya codyamānaḥ punaḥ punaḥ
Fordítás: Ő pedig az áldozati gyűlés tagjaival együtt ülve, az áldozat egyes cselekményeinek szüneteiben, újra meg újra felkérésükre előadta a Bhāratát.
Szavanként: saḥ — ő; sadasyaiḥ — a gyűlés, áldozati testület tagjaival; saha — együtt; āsīnaḥ — ülve (sahāsīnaḥ = saha + āsīnaḥ); śrāvayām āsa — hallhatóvá tette, előadta; bhāratam — a Bhāratát; karmāntareṣu = karman (cselekmény, rítus) + antara (köz, szünet) → az egyes cselekmények közti szünetekben; yajñasya — az áldozatnak; codyamānaḥ — ösztönözve, felkérve; punaḥ punaḥ — újra meg újra; sa = saḥ.

Magyarázat: Satyavatī fia, Parāśara fia és Kṛṣṇa Dvaipāyana itt mind Vyāsa. Gaṅgā fia Bhīṣma. A kṣetra, „mező”, az utódnemzés hagyományos metaforája: a gyermekek Vicitravīrya családi vonalát folytatják. A három tűz képe az áldozati tüzek szentségét idézi. A „végső út elérése” a halál körülírása. A keret szerint Vyāsa tanítványa, Vaiśampāyana adja elő a történetet Janamejaya áldozatának szüneteiben.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.59–64 | A mű tárgyai, terjedelme és hallgatói

1.1.59 [01001059]
Szanszkrit: विस्तरं कुरुवंशस्य गान्धार्या धर्मशीलताम् / क्षत्तुः प्रज्ञां धृतिं कुन्त्याः सम्यग् द्वैपायनो ऽब्रवीत्
Olvasható szanszkrit (IAST): vistaraṃ kuruvaṃśasya gāndhāryā dharmaśīlatām / kṣattuḥ prajñāṃ dhṛtiṃ kuntyāḥ samyag dvaipāyano ‘bravīt
Fordítás: Dvaipāyana pontosan elmondta a Kuru-nemzetség kiterjedt történetét, Gāndhārī igazságos természetét, Vidura belátását és Kuntī állhatatosságát.
Szavanként: vistaram — kiterjedését, részletes történetét; kuruvaṃśasya = Kuru (nemzetségnév) + vaṃśa (nemzetség) → a Kuru-nemzetségnek; gāndhāryāḥ — Gāndhārīnak; dharmaśīlatām = dharma (helyes rend) + śīla (jellem, szokás) + -tā (elvont főnévképző) → igazságos természetét; kṣattuḥ — a kṣattṛnek, itt Vidurának; prajñām — belátását, bölcsességét; dhṛtim — állhatatosságát; kuntyāḥ — Kuntīnak; samyak — pontosan, helyesen; dvaipāyanaḥ — Dvaipāyana; abravīt — elmondta; gāndhāryā = gāndhāryāḥ, dvaipāyano ‘bravīt = dvaipāyanaḥ + abravīt.

1.1.60 [01001060]
Szanszkrit: वासुदेवस्य माहात्म्यं पाण्डवानां च सत्यताम् / दुर्वृत्तं धार्तराष्ट्राणाम् उक्तवान् भगवान् ऋषिः
Olvasható szanszkrit (IAST): vāsudevasya māhātmyaṃ pāṇḍavānāṃ ca satyatām / durvṛttaṃ dhārtarāṣṭrāṇām uktavān bhagavān ṛṣiḥ
Fordítás: A fenséges bölcs elmondta Vāsudeva nagyságát, a Pāṇḍavák igazsághűségét és Dhṛtarāṣṭra fiainak gonosz viselkedését.
Szavanként: vāsudevasya — Vāsudevának, Vasudeva fiának, itt Kṛṣṇának; māhātmyam = mahā (nagy) + ātman (lélek) alapú mahātman szóból képzett elvont főnév → nagyságát, kiválóságát; pāṇḍavānām — a Pāṇḍaváknak, Pāṇḍu fiainak; ca — és; satyatām — igazsághűségét; durvṛttam = dur- (rosszul) + vṛtta (viselkedés, életvitel) → rossz viselkedést; dhārtarāṣṭrāṇām — Dhṛtarāṣṭra fiainak, származásnév; uktavān — elmondta; bhagavān — fenséges, tiszteletre méltó; ṛṣiḥ — bölcs.

1.1.61 [01001061]
Szanszkrit: चतुर्विंशतिसाहस्रीं चक्रे भारत संहिताम् / उपाख्यानैर् विना तावद् भारतं प्रोच्यते बुधैः
Olvasható szanszkrit (IAST): caturviṃśatisāhasrīṃ cakre bhārata saṃhitām / upākhyānair vinā tāvad bhārataṃ procyate budhaiḥ
Fordítás: Huszonnégyezer versből álló Bhārata-szövegegyüttest alkotott. A tudósok a mellékelbeszélések nélküli, ekkora művet nevezik Bhāratának.
Szavanként: caturviṃśatisāhasrīm = catur (négy) + viṃśati (húsz) + sāhasrī (ezres terjedelmű, a sahasra „ezer” szóból) → huszonnégyezerből állót; cakre — alkotott; bhāratasaṃhitām = Bhārata (műcím) + saṃhitā (szövegegyüttes) → Bhārata-szövegegyüttest; upākhyānaiḥ = upa- (mellék-, kiegészítő) + ākhyāna (elbeszélés) → mellékelbeszélésekkel; vinā — nélkül; tāvat — akkora, annyi; bhāratam — Bhāratának; procyate — nevezik; budhaiḥ — a tudósok által; upākhyānair = upākhyānaiḥ, tāvad bhāratam = tāvat + bhāratam.

1.1.62 [01001062]
Szanszkrit: ततो ऽध्यर्धशतं भूयः संक्षेपं कृतवान् ऋषिः / अनुक्रमणिम् अध्यायं वृत्तान्तानां सपर्वणाम्
Olvasható szanszkrit (IAST): tato ‘dhyardhaśataṃ bhūyaḥ saṃkṣepaṃ kṛtavān ṛṣiḥ / anukramaṇim adhyāyaṃ vṛttāntānāṃ saparvaṇām
Fordítás: Azután a bölcs még egy százötven versnyi összefoglalást készített: a történteket és könyveiket felsoroló bevezető fejezetet.
Szavanként: tataḥ — azután; adhyardhaśatam = adhyardha (másfél) + śata (száz) → másfél száz, százötven; bhūyaḥ — még, ismét; saṃkṣepam — összefoglalást; kṛtavān — készített; ṛṣiḥ — a bölcs; anukramaṇim — sorra felsorolót, tartalomjegyzéket; adhyāyam — fejezetet; vṛttāntānām = vṛtta (megtörtént) + anta (vég, teljes kifejlet) → eseményeknek, történteknek; saparvaṇām = sa- (együtt) + parvan (könyv, szakasz) → könyveikkel együtt levőknek; tato ‘dhyardhaśatam = tataḥ + adhyardhaśatam.

1.1.63 [01001063]
Szanszkrit: इदं द्वैपायनः पूर्वं पुत्रम् अध्यापयच् छुकम् / ततो ऽन्येभ्यो ऽनुरूपेभ्यः शिष्येभ्यः प्रददौ प्रभुः
Olvasható szanszkrit (IAST): idaṃ dvaipāyanaḥ pūrvaṃ putram adhyāpayac chukam / tato ‘nyebhyo ‘nurūpebhyaḥ śiṣyebhyaḥ pradadau prabhuḥ
Fordítás: Dvaipāyana először fiának, Śukának tanította meg ezt; azután más, alkalmas tanítványoknak is átadta az úr.
Szavanként: idam — ezt; dvaipāyanaḥ — Dvaipāyana, a „szigeti”; pūrvam — először; putram — fiát, fiának; adhyāpayat — tanította; śukam — Śukát; tataḥ — azután; anyebhyaḥ — másoknak; anurūpebhyaḥ = anu- (megfelelően) + rūpa (alak, jelleg) → alkalmasaknak, megfelelőeknek; śiṣyebhyaḥ — tanítványoknak; pradadau — átadta; prabhuḥ — az úr; adhyāpayac chukam = adhyāpayat + śukam, tato ‘nyebhyo ‘nurūpebhyaḥ = tataḥ + anyebhyaḥ + anurūpebhyaḥ.

1.1.64 [01001064]
Szanszkrit: नारदो ऽश्रावयद् देवान् असितो देवलः पितॄन् / गन्धर्वयक्षरक्षांसि श्रावयाम् आस वै शुकः
Olvasható szanszkrit (IAST): nārado ‘śrāvayad devān asito devalaḥ pitṝn / gandharvayakṣarakṣāṃsi śrāvayām āsa vai śukaḥ
Fordítás: Nārada az isteneknek adta elő, Asita Devala az ősatyáknak; Śuka pedig a gandharvákkal, yakṣákkal és rākṣasákkal ismertette meg.
Szavanként: nāradaḥ — Nārada; aśrāvayat — előadta, hallhatóvá tette; devān — az isteneket, az isteneknek; asitaḥ — Asita, szó szerint „sötét”, a- (nem) + sita (fehér); devalaḥ — Devala; pitṝn — az ősatyákat, az ősatyáknak; gandharvayakṣarakṣāṃsi = gandharva (égi zenész) + yakṣa (természetfeletti lény) + rakṣas (démoni lény) → gandharvákat, yakṣákat és rākṣasákat; śrāvayām āsa — hallatta, előadta nekik; vai — bizony; śukaḥ — Śuka; nārado ‘śrāvayad devān = nāradaḥ + aśrāvayat + devān, asito = asitaḥ.

Magyarázat: A kṣattṛ cím itt Vidurát jelöli. Vāsudeva Kṛṣṇa apai származásneve. A huszonnégyezer vers a szöveg saját közlése a mellékelbeszélések nélküli Bhāratáról, nem a teljes fennmaradt Mahābhārata terjedelme. A százötven versnyi összefoglalást szintén a szöveg állításaként tartjuk meg, nem igazítjuk hozzá a digitális fejezetszámozást. A különböző lénycsoportoknak történő előadás a hagyomány továbbadását az emberi világon túlra is kiterjeszti.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.65–66 | A két fa hasonlata

1.1.65 [01001065]
Szanszkrit: दुर्योधनो मन्युमयो महाद्रुमः; स्कन्धः कर्णः शकुनिस् तस्य शाखाः / दुःशासनः पुष्पफले समृद्धे; मूलं राजा धृतराष्ट्रो ऽमनीषी
Olvasható szanszkrit (IAST): duryodhano manyumayo mahādrumaḥ; skandhaḥ karṇaḥ śakunis tasya śākhāḥ / duḥśāsanaḥ puṣpaphale samṛddhe; mūlaṃ rājā dhṛtarāṣṭro ‘manīṣī
Fordítás: Duryodhana a haragból való nagy fa; Karṇa a törzse, Śakuni az ágai. Duḥśāsana a dús virága és gyümölcse; gyökere a belátás nélküli Dhṛtarāṣṭra király.
Szavanként: duryodhanaḥ = dur- (nehezen) + yodhana (harc, leküzdés), személynév → Duryodhana; manyumayaḥ = manyu (harag, indulat) + -maya (valamiből álló) → haragból való; mahādrumaḥ = mahā (nagy) + druma (fa) → nagy fa; skandhaḥ — törzs; karṇaḥ — Karṇa; śakuniḥ — Śakuni; tasya — annak; śākhāḥ — ágak; duḥśāsanaḥ = duḥ- (nehezen, rosszul) + śāsana (fékezés, irányítás), személynév → Duḥśāsana; puṣpaphale = puṣpa (virág) + phala (gyümölcs) → virág és gyümölcs, kettős számban; samṛddhe — dúsan kifejlett kettő; mūlam — gyökér; rājā — király; dhṛtarāṣṭraḥ = dhṛta (megtartott) + rāṣṭra (ország), személynév → Dhṛtarāṣṭra; amanīṣī = a- (nélküli) + manīṣin (belátó) → belátás nélküli; duryodhano = duryodhanaḥ, śakunis = śakuniḥ, dhṛtarāṣṭro ‘manīṣī = dhṛtarāṣṭraḥ + amanīṣī.

1.1.66
Szanszkrit: युधिष्ठिरो धर्ममयो महाद्रुमः; स्कन्धो ऽर्जुनो भीमसेनो ऽस्य शाखाः / माद्री सुतौ पुष्पफले समृद्धे; मूलं कृष्णो ब्रह्म च ब्राह्मणाश् च
Olvasható szanszkrit (IAST): yudhiṣṭhiro dharmamayo mahādrumaḥ; skandho ‘rjuno bhīmaseno ‘sya śākhāḥ / mādrī sutau puṣpaphale samṛddhe; mūlaṃ kṛṣṇo brahma ca brāhmaṇāś ca
Fordítás: Yudhiṣṭhira a dharmából való nagy fa; Arjuna a törzse, Bhīmasena az ágai. Mādrī két fia a dús virága és gyümölcse; gyökere Kṛṣṇa, a szent tudás és a bráhmanák.
Szavanként: yudhiṣṭhiraḥ = yudhi (csatában) + sthira (szilárd) → Yudhiṣṭhira, „csatában szilárd”; dharmamayaḥ = dharma (helyes rend, igazság) + -maya (valamiből álló) → dharmából való; mahādrumaḥ = mahā (nagy) + druma (fa) → nagy fa; skandhaḥ — törzs; arjunaḥ — Arjuna; bhīmasenaḥ = bhīma (félelmetes) + senā (sereg), személynév → Bhīmasena; asya — ennek; śākhāḥ — ágak; mādrīsutau = Mādrī (személynév) + suta (fiú) → Mādrī két fia; puṣpaphale = puṣpa (virág) + phala (gyümölcs) → virág és gyümölcs; samṛddhe — dúsan kifejlett kettő; mūlam — gyökér; kṛṣṇaḥ — Kṛṣṇa; brahma — brahman, itt szent tudás; ca — és; brāhmaṇāḥ — bráhmanák; ca — és; skandho ‘rjuno = skandhaḥ + arjunaḥ, bhīmaseno ‘sya = bhīmasenaḥ + asya, kṛṣṇo = kṛṣṇaḥ, brāhmaṇāś ca = brāhmaṇāḥ + ca.

Magyarázat: A két hosszabb vers a két oldalt fához hasonlítja. Duryodhana fáját a harag, Yudhiṣṭhiráét a dharma határozza meg. A szereplők a törzsnek, ágaknak, virágnak és gyümölcsnek felelnek meg, a gyökér pedig azt mutatja meg, miből táplálkozik az adott oldal. Mādrī két fia Nakula és Sahadeva. A brahma itt a szent tudásként értett alap, nem Brahmā isten nevének alanyesete. A többes számú „ágak” egyetlen szereplőhöz is kapcsolódik a képben.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.67–69 | Pāṇḍu erdei élete és a fiak eredete

1.1.67 [01001067]
Szanszkrit: पाण्डुर् जित्वा बहून् देशान् युधा विक्रमणेन च / अरण्ये मृगया शीलो न्यवसत् सजनस् तदा
Olvasható szanszkrit (IAST): pāṇḍur jitvā bahūn deśān yudhā vikramaṇena ca / araṇye mṛgayā śīlo nyavasat sajanas tadā
Fordítás: Pāṇḍu, miután sok országot legyőzött harccal és vitézségével, akkor övéivel együtt az erdőben élt, és szívesen vadászott.
Szavanként: pāṇḍuḥ — Pāṇḍu; jitvā — legyőzve; bahūn — sokat; deśān — országokat, vidékeket; yudhā — harccal; vikramaṇena — vitéz fellépéssel, előrenyomulással; ca — és; araṇye — erdőben; mṛgayāśīlaḥ = mṛgayā (vadászat) + śīla (szokás, hajlam) → vadászathoz szokott, vadászatkedvelő; nyavasat — lakott; sajanaḥ = sa- (valakivel együtt) + jana (emberek, övéi) → övéivel együtt; tadā — akkor; pāṇḍur = pāṇḍuḥ, mṛgayā śīlo = mṛgayāśīlaḥ, sajanas = sajanaḥ.

1.1.68 [01001068]
Szanszkrit: मृगव्यवाय निधने कृच्छ्रां प्राप स आपदम् / जन्मप्रभृति पार्थानां तत्राचार विधिक्रमः
Olvasható szanszkrit (IAST): mṛgavyavāya nidhane kṛcchrāṃ prāpa sa āpadam / janmaprabhṛti pārthānāṃ tatrācāra vidhikramaḥ
Fordítás: Egy párzó szarvas megölésekor súlyos szerencsétlenség érte. [Az elbeszélésben ezután szerepel] Pṛthā fiainak születésüktől követett élet- és szertartásrendje…
Szavanként: mṛgavyavāyanidhane = mṛga (vad, szarvas) + vyavāya (párzás) + nidhana (megölés, halál) → a párzó szarvas megölésekor, a tagok viszonya értelmező feloldás; kṛcchrām — súlyosat, gyötrelmeset; prāpa — elért, elszenvedett; saḥ — ő; āpadam — bajt, szerencsétlenséget; janmaprabhṛti = janman (születés) + prabhṛti (kezdve) → születéstől kezdve; pārthānām — Pṛthā fiainak, a Pāṇḍaváknak; tatra — ott, abban; ācāravidhikramaḥ = ācāra (életvitel, szokás) + vidhi (előírás, rítus) + krama (rend, sorrend) → az életvitel és szertartások rendje; sa āpadam = saḥ + āpadam, tatrācāra = tatra + ācāra.

1.1.69 [01001069]
Szanszkrit: मात्रोर् अभ्युपपत्तिश् च धर्मोपनिषदं प्रति / धर्मस्य वायोः शक्रस्य देवयोश् च तथाश्विनोः
Olvasható szanszkrit (IAST): mātror abhyupapattiś ca dharmopaniṣadaṃ prati / dharmasya vāyoḥ śakrasya devayoś ca tathāśvinoḥ
Fordítás: …és a két anya kapcsolata Dharmával, Vāyuval, Śakrával és a két Aśvin istennel, a dharma titkos tanításának megfelelően.
Szavanként: mātroḥ — a két anyának; abhyupapattiḥ — közeledés, kapcsolat, elfogadás; ca — és; dharmopaniṣadam = dharma (helyes rend, kötelesség) + upaniṣad (titkos tanítás) → a dharma titkos tanítását; prati — illetően, hozzá igazodva; dharmasya — Dharmának; vāyoḥ — Vāyunak; śakrasya — Śakrának, Indrának; devayoḥ — a két istennek; ca — és; tathā — továbbá; aśvinoḥ — a két Aśvinnak; mātror = mātroḥ, abhyupapattiś ca = abhyupapattiḥ + ca, devayoś ca = devayoḥ + ca, tathāśvinoḥ = tathā + aśvinoḥ.

Magyarázat: Ez tömör tartalmi előrejelzés, nem a vadászat és a születések teljes története. A párzó szarvas megölésének következményeit itt még nem fejti ki. A pārtha szó Pṛthā, vagyis Kuntī fiaira utal, a történetben a testvérek közös megnevezéseként is szerepel. A két anya Kuntī és Mādrī. A 68–69. vers névszói felsorolása tömör és mondattanilag nehéz; a szögletes zárójelben adott összekötés fordítói kiegészítés. Az istenekkel való kapcsolatot a szöveg a dharma titkos tanításával köti össze, részletezés nélkül.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.70–75 | A gyermekek megérkezése a Kuru-udvarba

1.1.70 [01001070]
Szanszkrit: तापसैः सह संवृद्धा मातृभ्यां परिरक्षिताः / मेध्यारण्येषु पुण्येषु महताम् आश्रमेषु च
Olvasható szanszkrit (IAST): tāpasaiḥ saha saṃvṛddhā mātṛbhyāṃ parirakṣitāḥ / medhyāraṇyeṣu puṇyeṣu mahatām āśrameṣu ca
Fordítás: Az aszkéták között nőttek fel, két anyjuk oltalmában, tiszta és szent erdőkben, nagy emberek remeteségeiben…
Szavanként: tāpasaiḥ — aszkétákkal; saha — együtt; saṃvṛddhāḥ — felnőttek, felnevelkedtek; mātṛbhyām — a két anya által; parirakṣitāḥ — oltalmazottak; medhyāraṇyeṣu = medhya (rituálisan tiszta) + araṇya (erdő) → rituálisan tiszta erdőkben; puṇyeṣu — szentekben; mahatām — nagyoknak, kiváló embereknek; āśrameṣu — remeteségeiben; ca — és; saṃvṛddhā = saṃvṛddhāḥ.

1.1.71 [01001071]
Szanszkrit: ऋषिभिश् च तदानीता धार्तराष्ट्रान् प्रति स्वयम् / शिशवश् चाभिरूपाश् च जटिला ब्रह्मचारिणः
Olvasható szanszkrit (IAST): ṛṣibhiś ca tadānītā dhārtarāṣṭrān prati svayam / śiśavaś cābhirūpāś ca jaṭilā brahmacāriṇaḥ
Fordítás: …majd maguk a bölcsek vezették őket Dhṛtarāṣṭra fiaihoz: gyermekek voltak, szépek, csomózott hajjal, a tanulók önmegtartóztató életét élve.
Szavanként: ṛṣibhiḥ — bölcsek által; ca — és; tadā — akkor; ānītāḥ — odavezetettek (tadānītā = tadā + ānītāḥ); dhārtarāṣṭrān — Dhṛtarāṣṭra fiait; prati — felé, hozzájuk; svayam — személyesen; śiśavaḥ — gyermekek; ca — és; abhirūpāḥ = abhi- (kiemelő előtag) + rūpa (alak, szépség) → szépek; ca — és; jaṭilāḥ — csomózott, összetapadt hajúak; brahmacāriṇaḥ = brahma (szent tudás) + cārin (gyakorló, követő) → önmegtartóztató tanulók; ṛṣibhiś ca = ṛṣibhiḥ + ca, śiśavaś cābhirūpāś ca = śiśavaḥ + ca + abhirūpāḥ + ca, jaṭilā = jaṭilāḥ.

1.1.72 [01001072]
Szanszkrit: पुत्राश् च भ्रातरश् चेमे शिष्याश् च सुहृदश् च वः / पाण्डवा एत इत्य् उक्त्वा मुनयो ऽन्तर्हितास् ततः
Olvasható szanszkrit (IAST): putrāś ca bhrātaraś ceme śiṣyāś ca suhṛdaś ca vaḥ / pāṇḍavā eta ity uktvā munayo ‘ntarhitās tataḥ
Fordítás: „Ezek a Pāṇḍavák a fiaitok, fivéreitek, tanítványaitok és barátaitok” — mondták a bölcsek, majd eltűntek.
Szavanként: putrāḥ — fiak; ca — és; bhrātaraḥ — fivérek; ca — és; ime — ezek; śiṣyāḥ — tanítványok; ca — és; suhṛdaḥ = su- (jó) + hṛd (szív) → jó szívű társak, barátok; ca — és; vaḥ — nektek, a tieitek; pāṇḍavāḥ — Pāṇḍavák; ete — ezek; iti — így, idézetlezáró; uktvā — mondva; munayaḥ — bölcsek; antarhitāḥ = antar (belül, elrejtve) + hita (helyezett) → eltűntek; tataḥ — azután; putrāś ca = putrāḥ + ca, bhrātaraś ceme = bhrātaraḥ + ca + ime, śiṣyāś ca = śiṣyāḥ + ca, suhṛdaś ca = suhṛdaḥ + ca, pāṇḍavā eta ity = pāṇḍavāḥ + ete + iti, munayo ‘ntarhitās = munayaḥ + antarhitāḥ.

1.1.73 [01001073]
Szanszkrit: तांस् तैर् निवेदितान् दृष्ट्वा पाण्डवान् कौरवास् तदा / शिष्टाश् च वर्णाः पौरा ये ते हर्षाच् चुक्रुशुर् भृशम्
Olvasható szanszkrit (IAST): tāṃs tair niveditān dṛṣṭvā pāṇḍavān kauravās tadā / śiṣṭāś ca varṇāḥ paurā ye te harṣāc cukruśur bhṛśam
Fordítás: Amikor a Kuru-nemzetség tagjai és a többi társadalmi rend városi lakói meglátták az így bemutatott Pāṇḍavákat, nagy örömujjongásban törtek ki.
Szavanként: tān — őket, azokat; taiḥ — azok által; niveditān — bemutatottakat; dṛṣṭvā — meglátva; pāṇḍavān — a Pāṇḍavákat; kauravāḥ — a Kuru-nemzetség tagjai; tadā — akkor; śiṣṭāḥ — fennmaradók, többiek; ca — és; varṇāḥ — társadalmi rendek, itt azok tagjai; paurāḥ — városi lakók; ye — akik; te — azok; harṣāt — örömből; cukruśuḥ — felkiáltottak; bhṛśam — erősen, nagyon; tāṃs tair = tān + taiḥ, kauravās = kauravāḥ, śiṣṭāś ca = śiṣṭāḥ + ca, paurā ye = paurāḥ + ye, harṣāc cukruśur = harṣāt + cukruśuḥ.

1.1.74 [01001074]
Szanszkrit: आहुः के चिन् न तस्यैते तस्यैत इति चापरे / यदा चिरमृतः पाण्डुः कथं तस्येति चापरे
Olvasható szanszkrit (IAST): āhuḥ ke cin na tasyaite tasyaita iti cāpare / yadā ciramṛtaḥ pāṇḍuḥ kathaṃ tasyeti cāpare
Fordítás: Egyesek azt mondták: „Ezek nem az ő fiai!” Mások: „De igen, az övéi!” Megint mások: „Pāṇḍu már régen meghalt; hogyan lehetnének az övéi?”
Szavanként: āhuḥ — mondták; ke cit — egyesek, ke (kik) + cit (határozatlanító szó); na — nem; tasya — az övéi; ete — ezek; tasya — az övéi; ete — ezek; iti — így; ca — és; apare — mások; yadā — amikor, mivel; ciramṛtaḥ = cira (régen, hosszú ideje) + mṛta (halott) → régen meghalt; pāṇḍuḥ — Pāṇḍu; katham — hogyan; tasya — az övéi; iti — így; ca — és; apare — mások; ke cin na = ke cit + na, tasyaite = tasya + ete, tasyaita iti = tasya + ete + iti, cāpare = ca + apare, tasyeti = tasya + iti.

1.1.75 [01001075]
Szanszkrit: स्वागतं सर्वथा दिष्ट्या पाण्डोः पश्याम संततिम् / उच्यतां स्वागतम् इति वाचो ऽश्रूयन्त सर्वशः
Olvasható szanszkrit (IAST): svāgataṃ sarvathā diṣṭyā pāṇḍoḥ paśyāma saṃtatim / ucyatāṃ svāgatam iti vāco ‘śrūyanta sarvaśaḥ
Fordítás: „Bárhogyan is legyen, üdvözöljük őket! Szerencsénkre láthatjuk Pāṇḍu utódait! Mondjuk hát: üdvözlet!” — ilyen szavak hallatszottak mindenfelől.
Szavanként: svāgatam = su- (jól) + āgata (megérkezett) → isten hozott, üdvözlet; sarvathā — mindenképpen; diṣṭyā — szerencsére; pāṇḍoḥ — Pāṇḍunak; paśyāmaḥ — látjuk, lássuk; saṃtatim — utódlását, utódait; ucyatām — mondassék; svāgatam — üdvözlet, su- (jól) + āgata (megérkezett); iti — így; vācaḥ — szavak, beszédek; aśrūyanta — hallatszottak; sarvaśaḥ — mindenfelől; paśyāma = paśyāmaḥ, vāco ‘śrūyanta = vācaḥ + aśrūyanta.

Magyarázat: A Pāṇḍavák erdei, aszketikus neveltetés után érkeznek rokonaikhoz. A bölcsek „fiaitok, fivéreitek, tanítványaitok és barátaitok” megszólítása a hallgatóság különböző tagjaihoz szól. A származásukról támadó kételyeket és a befogadás örömét egyaránt megőrzi az elbeszélés. A varṇa társadalmi rendet jelöl, a paurák a városi közösség lakói.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.76–79 | Égi jelek és tanulóévek

1.1.76 [01001076]
Szanszkrit: तस्मिन्न् उपरते शब्दे दिशः सर्वा विनादयन् / अन्तर्हितानां भूतानां निस्वनस् तुमुलो ऽभवत्
Olvasható szanszkrit (IAST): tasminn uparate śabde diśaḥ sarvā vinādayan / antarhitānāṃ bhūtānāṃ nisvanas tumulo ‘bhavat
Fordítás: Amikor ez a hang elcsendesedett, a láthatatlan lények hatalmas morajlása támadt, betöltve minden égtájat.
Szavanként: tasmin — abban, annak; uparate — megszűntével; śabde — hangnak, hangban, együtt: amikor az a hang megszűnt; diśaḥ — égtájakat; sarvāḥ — valamennyit; vinādayan — visszhangoztatva, betöltve hanggal; antarhitānām = antar (belül, elrejtve) + hita (helyezett) → láthatatlanoknak, elrejtőzötteknek; bhūtānām — lényeknek; nisvanaḥ — hangja, moraja; tumulaḥ — hatalmas, viharos; abhavat — keletkezett; tasminn uparate = tasmin + uparate, sarvā = sarvāḥ, nisvanas = nisvanaḥ, tumulo ‘bhavat = tumulaḥ + abhavat.

1.1.77 [01001077]
Szanszkrit: पुष्पवृष्टिं शुभा गन्धाः शङ्खदुन्दुभि निस्वनाः / आसन् प्रवेशे पार्थानां तद् अद्भुतम् इवाभवत्
Olvasható szanszkrit (IAST): puṣpavṛṣṭiṃ śubhā gandhāḥ śaṅkhadundubhi nisvanāḥ / āsan praveśe pārthānāṃ tad adbhutam ivābhavat
Fordítás: Pṛthā fiainak bevonulásakor virágeső hullott, kellemes illatok áradtak, kagylókürtök és dobok szóltak: csodának tűnt az egész.
Szavanként: puṣpavṛṣṭim = puṣpa (virág) + vṛṣṭi (eső) → virágesőt, a forrás tárgyesete itt mondattanilag nehéz; śubhāḥ — kellemesek, kedvezőek; gandhāḥ — illatok; śaṅkhadundubhinisvanāḥ = śaṅkha (kagylókürt) + dundubhi (dob) + nisvana (hang) → kagylókürtök és dobok hangjai; āsan — voltak; praveśe — bevonulásakor; pārthānām — Pṛthā fiainak; tat — az; adbhutam — csodás; iva — mintegy, úgy tűnő; abhavat — volt, lett; śubhā = śubhāḥ, tad adbhutam = tat + adbhutam, ivābhavat = iva + abhavat.

1.1.78 [01001078]
Szanszkrit: तत् प्रीत्या चैव सर्वेषां पौराणां हर्षसंभवः / शब्द आसीन् महांस् तत्र दिवस्पृक् कीर्तिवर्धनः
Olvasható szanszkrit (IAST): tat prītyā caiva sarveṣāṃ paurāṇāṃ harṣasaṃbhavaḥ / śabda āsīn mahāṃs tatra divaspṛk kīrtivardhanaḥ
Fordítás: Mindez valamennyi városi lakót örömmel töltötte el; ott örömből fakadó, égig érő, dicsőségüket növelő hatalmas kiáltás hangzott fel.
Szavanként: tat — az, attól; prītyā — örömmel, szeretetből; ca — és; eva — bizony (caiva = ca + eva); sarveṣām — valamennyinek; paurāṇām — városi lakóknak; harṣasaṃbhavaḥ = harṣa (öröm) + saṃbhava (keletkezés) → örömből fakadó; śabdaḥ — hang, kiáltás; āsīt — volt; mahān — nagy; tatra — ott; divaspṛk = diva (ég) + spṛś (érintő, a felszíni alakban -spṛk) → eget érintő; kīrtivardhanaḥ = kīrti (hírnév, dicsőség) + vardhana (növelő) → dicsőséget növelő; śabda āsīn mahāṃs tatra = śabdaḥ + āsīt + mahān + tatra.

1.1.79 [01001079]
Szanszkrit: ते ऽप्य् अधीत्याखिलान् वेदाञ् शास्त्राणि विविधानि च / न्यवसन् पाण्डवास् तत्र पूजिता अकुतोभयाः
Olvasható szanszkrit (IAST): te ‘py adhītyākhilān vedāñ śāstrāṇi vividhāni ca / nyavasan pāṇḍavās tatra pūjitā akutobhayāḥ
Fordítás: A Pāṇḍavák pedig megtanulták az összes Védát és a különféle tudományokat, s ott éltek tiszteletben, minden félelemtől mentesen.
Szavanként: te — ők; api — is, pedig; adhītya — megtanulva; akhilān = a- (nélküli) + khila (hiány, maradék) → teljeseket, valamennyit; vedān — Védákat; śāstrāṇi — tudományokat, tanításokat; vividhāni — különféléket; ca — és; nyavasan — éltek; pāṇḍavāḥ — a Pāṇḍavák; tatra — ott; pūjitāḥ — tiszteltek; akutobhayāḥ = a- (tagadás) + kutaḥ (honnan) + bhaya (félelem) → akiknek sehonnan sem kell félniük; te ‘py adhītyākhilān = te + api + adhītya + akhilān, vedāñ śāstrāṇi = vedān + śāstrāṇi, pāṇḍavās = pāṇḍavāḥ, pūjitā = pūjitāḥ.

Magyarázat: A láthatatlan lények hangja, a virágeső, az illatok és a hangszerek az érkezés rendkívüli, kedvező voltát jelzik. A 77. vers digitális forrásában puṣpavṛṣṭiṃ, tárgyesetű alak áll; a felsorolás mondattana alanyesetet kívánna. A szanszkrit alakot megtartjuk, a magyar fordítás a virágesőt a többi jel mellé rendezi. Ez jelölt mondattani simítás. A 79. vers a Védák és más tanítások elsajátítását összegzi.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.80–83 | A közösség megbecsülése és Arjuna házassága

1.1.80 [01001080]
Szanszkrit: युधिष्ठिरस्य शौचेन प्रीताः प्रकृतयो ऽभवन् / धृत्या च भीमसेनस्य विक्रमेणार्जुनस्य च
Olvasható szanszkrit (IAST): yudhiṣṭhirasya śaucena prītāḥ prakṛtayo ‘bhavan / dhṛtyā ca bhīmasenasya vikrameṇārjunasya ca
Fordítás: Az alattvalók örömüket lelték Yudhiṣṭhira tisztaságában, Bhīmasena állhatatosságában és Arjuna vitézségében…
Szavanként: yudhiṣṭhirasya = yudhi (csatában) + sthira (szilárd), személynév → Yudhiṣṭhirának; śaucena — tisztasága által; prītāḥ — elégedettek, örvendezők; prakṛtayaḥ — a közösség tagjai, alattvalók; abhavan — lettek; dhṛtyā — állhatatossága által; ca — és; bhīmasenasya = bhīma (félelmetes) + senā (sereg), személynév → Bhīmasenának; vikrameṇa — vitézsége által; arjunasya — Arjunának; ca — és; prakṛtayo ‘bhavan = prakṛtayaḥ + abhavan, vikrameṇārjunasya = vikrameṇa + arjunasya.

1.1.81 [01001081]
Szanszkrit: गुरुशुश्रूषया कुन्त्या यमयोर् विनयेन च / तुतोष लोकः सकलस् तेषां शौर्यगुणेन च
Olvasható szanszkrit (IAST): guruśuśrūṣayā kuntyā yamayor vinayena ca / tutoṣa lokaḥ sakalas teṣāṃ śauryaguṇena ca
Fordítás: …Kuntī tiszteletteljes szolgálatában az idősebbek iránt, az ikrek szerénységében és mindannyiuk hősiességében; az egész nép elégedett volt velük.
Szavanként: guruśuśrūṣayā = guru (tisztelendő idősebb, tanító) + śuśrūṣā (engedelmes figyelem, szolgálat) → az idősebbek tiszteletteljes szolgálata által; kuntyāḥ — Kuntīnak; yamayoḥ — a két ikernek; vinayena — szerénysége által; ca — és; tutoṣa — elégedett volt; lokaḥ — nép, világ; sakalaḥ = sa- (valamivel együtt) + kalā (rész) → minden részével együtt, egész; teṣām — azoknak; śauryaguṇena = śaurya (hősiesség) + guṇa (erény) → a hősiesség erénye által; ca — és; kuntyā = kuntyāḥ, lokaḥ sakalas teṣām = lokaḥ + sakalaḥ + teṣām.

1.1.82 [01001082]
Szanszkrit: समवाये ततो राज्ञां कन्यां भर्तृस्वयंवराम् / प्राप्तवान् अर्जुनः कृष्णां कृत्वा कर्म सुदुष्करम्
Olvasható szanszkrit (IAST): samavāye tato rājñāṃ kanyāṃ bhartṛsvayaṃvarām / prāptavān arjunaḥ kṛṣṇāṃ kṛtvā karma suduṣkaram
Fordítás: Azután a királyok gyűlésén Arjuna egy rendkívül nehéz tett végrehajtásával elnyerte Kṛṣṇāt, a férjét maga választó leányt.
Szavanként: samavāye — gyűlésén, összejövetelén; tataḥ — azután; rājñām — királyoknak; kanyām — leányt; bhartṛsvayaṃvarām = bhartṛ (férj) + svayam (saját maga) + vara (választás, választó) → férjét maga választót; prāptavān — elnyert; arjunaḥ — Arjuna; kṛṣṇām — Kṛṣṇāt, Draupadī másik nevét; kṛtvā — megtéve; karma — tettet; suduṣkaram = su- (nagyon) + duṣ- (nehezen) + kara (megtehető) → rendkívül nehezen végrehajthatót; tato = tataḥ.

1.1.83 [01001083]
Szanszkrit: ततः प्रभृति लोके ऽस्मिन् पूज्यः सर्वधनुष्मताम् / आदित्य इव दुष्प्रेक्ष्यः समरेष्व् अपि चाभवत्
Olvasható szanszkrit (IAST): tataḥ prabhṛti loke ‘smin pūjyaḥ sarvadhanuṣmatām / āditya iva duṣprekṣyaḥ samareṣv api cābhavat
Fordítás: Ettől fogva e világ valamennyi íjásza tisztelte, s a csatákban olyan nehéz volt szembenézni vele, mint a Nappal.
Szavanként: tataḥ prabhṛti — attól kezdve; loke — világban; asmin — ebben; pūjyaḥ — tisztelendő; sarvadhanuṣmatām = sarva (minden) + dhanuṣmat (dhanus „íj” + -mat „birtokló”) → valamennyi íjásznak; ādityaḥ — a Nap, Āditya; iva — mint; duṣprekṣyaḥ = duṣ- (nehezen) + prekṣya (nézhető) → akire nehéz ránézni; samareṣu — csatákban; api — is; ca — és; abhavat — lett; loke ‘smin = loke + asmin, āditya iva = ādityaḥ + iva, samareṣv api = samareṣu + api, cābhavat = ca + abhavat.

Magyarázat: A szereplőket különböző erények jellemzik, az ikrek szerénysége és Kuntī magatartása is része a közösség rokonszenvének. Kṛṣṇā itt női név: Draupadīt jelöli, nem Kṛṣṇát. A svayaṃvara a férjválasztás intézménye; a vers csak utal Arjuna nehéz próbájára. A Naphoz hasonlított tekintet és erő a harci kiválóság költői képe.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.84–86 | A királyavató áldozat

1.1.84 [01001084]
Szanszkrit: स सर्वान् पार्थिवाञ् जित्वा सर्वांश् च महतो गणान् / आजहारार्जुनो राज्ञे राजसूयं महाक्रतुम्
Olvasható szanszkrit (IAST): sa sarvān pārthivāñ jitvā sarvāṃś ca mahato gaṇān / ājahārārjuno rājñe rājasūyaṃ mahākratum
Fordítás: Arjuna, miután minden királyt és minden nagy sereget legyőzött, megszerezte a királynak a rājasūya nagy áldozatához szükséges javakat.
Szavanként: saḥ — ő; sarvān — valamennyit; pārthivān — királyokat; jitvā — legyőzve; sarvān — valamennyit; ca — és; mahataḥ — nagyokat; gaṇān — csoportokat, seregeket; ājahāra — elhozta, megszerezte; arjunaḥ — Arjuna; rājñe — a királynak; rājasūyam = rājan (király) + sūya (felavató áldozat, a név hagyományos második tagja) → királyavató rājasūya áldozatot; mahākratum = mahā (nagy) + kratu (áldozat) → nagy áldozatot; sa = saḥ, pārthivāñ jitvā = pārthivān + jitvā, sarvāṃś ca = sarvān + ca, mahato = mahataḥ, ājahārārjuno = ājahāra + arjunaḥ.

1.1.85 [01001085]
Szanszkrit: अन्नवान् दक्षिणावांश् च सर्वैः समुदितो गुणैः / युधिष्ठिरेण संप्राप्तो राजसूयो महाक्रतुः
Olvasható szanszkrit (IAST): annavān dakṣiṇāvāṃś ca sarvaiḥ samudito guṇaiḥ / yudhiṣṭhireṇa saṃprāpto rājasūyo mahākratuḥ
Fordítás: Yudhiṣṭhira elérte a rājasūya nagy áldozatának beteljesítését: ételből és papi adományból bőséges, minden kiváló tulajdonsággal ékes áldozat volt ez…
Szavanként: annavān — ételben bőséges, anna (étel) + -vant (birtokló); dakṣiṇāvān — papi adományban bőséges, dakṣiṇā (áldozati tiszteletdíj, adomány) + -vant (birtokló); ca — és; sarvaiḥ — valamennyivel; samuditaḥ — felruházott; guṇaiḥ — kiválóságokkal, tulajdonságokkal; yudhiṣṭhireṇa = yudhi (csatában) + sthira (szilárd), személynév → Yudhiṣṭhira által; saṃprāptaḥ — elért, megvalósított; rājasūyaḥ = rājan (király) + sūya (felavató áldozat) → rājasūya; mahākratuḥ = mahā (nagy) + kratu (áldozat) → nagy áldozat; dakṣiṇāvāṃś ca = dakṣiṇāvān + ca, samudito = samuditaḥ, saṃprāpto = saṃprāptaḥ, rājasūyo = rājasūyaḥ.

1.1.86 [01001086]
Szanszkrit: सुनयाद् वासुदेवस्य भीमार्जुनबलेन च / घातयित्वा जरासंधं चैद्यं च बलगर्वितम्
Olvasható szanszkrit (IAST): sunayād vāsudevasya bhīmārjunabalena ca / ghātayitvā jarāsaṃdhaṃ caidyaṃ ca balagarvitam
Fordítás: …miután Vāsudeva jó tanácsa és Bhīma meg Arjuna ereje révén megölette Jarāsaṃdhát és az erejére büszke Cedi-királyt.
Szavanként: sunayāt = su- (jó) + naya (irányítás, eljárás, tanács) → jó tanácsa révén; vāsudevasya — Vāsudevának, Kṛṣṇának; bhīmārjunabalena = Bhīma (személynév) + Arjuna (személynév) + bala (erő) → Bhīma és Arjuna ereje révén; ca — és; ghātayitvā — megöletve; jarāsaṃdham = Jarā (személynév) + saṃdha (összeillesztett), személynév → Jarāsaṃdhát; caidyam — Cedi királyát, itt Śiśupālát; ca — és; balagarvitam = bala (erő) + garvita (büszke) → erejére büszkét; sunayād = sunayāt.

Magyarázat: A rājasūya a királyi főhatalomhoz kapcsolódó nagy áldozat. Arjuna az ehhez szükséges javakat és politikai feltételeket szerzi meg; a „szükséges javakat” a magyar fordítás a tömör ājahāra szerkezet értelmezéseként fejti ki. A dakṣiṇā az áldozatot végző papoknak járó adomány. A 86. vers visszatekintve kapcsolja az eredményhez Kṛṣṇa tanácsát és a testvérek erejét; nem mindegyik tett részletes időrendjét adja. Cedi királya itt Śiśupāla.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.87–91 | Duryodhana irigysége

1.1.87 [01001087]
Szanszkrit: दुर्योधनम् उपागच्छन्न् अर्हणानि ततस् ततः / मणिकाञ्चनरत्नानि गोहस्त्यश्वधनानि च
Olvasható szanszkrit (IAST): duryodhanam upāgacchann arhaṇāni tatas tataḥ / maṇikāñcanaratnāni gohastyaśvadhanāni ca
Fordítás: Duryodhanához mindenhonnan érkeztek az ajándékok: drágakövek, arany és kincsek, valamint marhákból, elefántokból és lovakból álló vagyon.
Szavanként: duryodhanam = dur- (nehezen) + yodhana (leküzdés), személynév → Duryodhanához; upāgacchan — odajöttek, érkeztek; arhaṇāni — tiszteletajándékok; tataḥ tataḥ — innen is, onnan is, mindenfelől; maṇikāñcanaratnāni = maṇi (drágakő) + kāñcana (arany) + ratna (kincs, ékkő) → drágakövek, arany és kincsek; gohastyaśvadhanāni = go (marha) + hastin (elefánt) + aśva (ló) + dhana (vagyon) → marhákból, elefántokból és lovakból álló vagyon; ca — és; upāgacchann arhaṇāni = upāgacchan + arhaṇāni, tatas tataḥ = tataḥ + tataḥ.

1.1.88 [01001088]
Szanszkrit: समृद्धां तां तथा दृष्ट्वा पाण्डवानां तदा श्रियम् / ईर्ष्या समुत्थः सुमहांस् तस्य मन्युर् अजायत
Olvasható szanszkrit (IAST): samṛddhāṃ tāṃ tathā dṛṣṭvā pāṇḍavānāṃ tadā śriyam / īrṣyā samutthaḥ sumahāṃs tasya manyur ajāyata
Fordítás: Látva akkor a Pāṇḍavák ilyen nagy gazdagságát, irigységből fakadó, roppant harag támadt benne.
Szavanként: samṛddhām — gazdagot, virágzót; tām — azt; tathā — úgy, ilyen módon; dṛṣṭvā — látva; pāṇḍavānām — a Pāṇḍaváknak; tadā — akkor; śriyam — gazdagságát, pompáját; īrṣyāsamutthaḥ = īrṣyā (irigység) + samuttha (keletkezett) → irigységből fakadó; sumahān = su- (nagyon) + mahat (nagy) → roppant nagy; tasya — annak, benne; manyuḥ — harag; ajāyata — támadt, keletkezett; sumahāṃs tasya = sumahān + tasya, manyur = manyuḥ.

1.1.89 [01001089]
Szanszkrit: विमानप्रतिमां चापि मयेन सुकृतां सभाम् / पाण्डवानाम् उपहृतां स दृष्ट्वा पर्यतप्यत
Olvasható szanszkrit (IAST): vimānapratimāṃ cāpi mayena sukṛtāṃ sabhām / pāṇḍavānām upahṛtāṃ sa dṛṣṭvā paryatapyata
Fordítás: Amikor meglátta a Maya által remekül megalkotott, égi palotához hasonló gyűléstermet, amelyet a Pāṇḍaváknak ajándékoztak, gyötrődni kezdett.
Szavanként: vimānapratimām = vimāna (égi palota, égi jármű) + pratima (hasonló) → égi palotához hasonlót; ca — és; api — is; mayena — Maya által; sukṛtām = su- (jól) + kṛta (megalkotott) → remekül megalkotottat; sabhām — gyűléstermet; pāṇḍavānām — a Pāṇḍaváknak; upahṛtām — odavittet, ajándékozottat; saḥ — ő; dṛṣṭvā — látva; paryatapyata — gyötrődött, emésztette magát; cāpi = ca + api, sa = saḥ.

1.1.90 [01001090]
Szanszkrit: यत्रावहसितश् चासीत् प्रस्कन्दन्न् इव संभ्रमात् / प्रत्यक्षं वासुदेवस्य भीमेनानभिजातवत्
Olvasható szanszkrit (IAST): yatrāvahasitaś cāsīt praskandann iva saṃbhramāt / pratyakṣaṃ vāsudevasya bhīmenānabhijātavat
Fordítás: Ott, amikor zavarában mintegy megbotlott, Bhīma Vāsudeva szeme láttára úgy nevette ki, mint valami közönséges embert.
Szavanként: yatra — ahol; avahasitaḥ — kinevetett; ca — és; āsīt — volt; praskandan — előrebukó, megbotló; iva — mintegy; saṃbhramāt — zavarában, megzavarodása miatt; pratyakṣam = prati (szemben, előtt) + akṣa (szem) → szeme láttára, közvetlen jelenlétében; vāsudevasya — Vāsudevának; bhīmena — Bhīma által; anabhijātavat = an- (nem) + abhijāta (előkelő születésű) + -vat (módjára) → mint egy nem előkelő embert; yatrāvahasitaś cāsīt = yatra + avahasitaḥ + ca + āsīt, praskandann iva = praskandan + iva, bhīmenānabhijātavat = bhīmena + anabhijātavat.

1.1.91 [01001091]
Szanszkrit: स भोगान् विविधान् भुञ्जन् रत्नानि विविधानि च / कथितो धृतराष्ट्रस्य विवर्णो हरिणः कृशः
Olvasható szanszkrit (IAST): sa bhogān vividhān bhuñjan ratnāni vividhāni ca / kathito dhṛtarāṣṭrasya vivarṇo hariṇaḥ kṛśaḥ
Fordítás: Noha sokféle élvezetet és sokféle kincset élvezett, azt jelentették róla Dhṛtarāṣṭrának, hogy elvesztette színét, sápadt és sovány lett.
Szavanként: saḥ — ő; bhogān — élvezeteket; vividhān — különféléket; bhuñjan — élvezve; ratnāni — kincseket; vividhāni — különféléket; ca — és; kathitaḥ — elmondott, jelentett, itt: róla azt jelentették; dhṛtarāṣṭrasya = dhṛta (megtartott) + rāṣṭra (ország), személynév → Dhṛtarāṣṭrának; vivarṇaḥ = vi- (megfosztott, eltérő) + varṇa (szín) → színtelen, elsápadt; hariṇaḥ — sárgás, fakó; kṛśaḥ — sovány; sa = saḥ, kathito = kathitaḥ, vivarṇo = vivarṇaḥ.

Magyarázat: A beérkező ajándékok említése Duryodhanát állítja a gazdagság látványának középpontjába. Az ajándékok hozzá érkezése önmagában nem jelenti, hogy az áldozat vagy minden kincs az ő tulajdona volna. Maya az építő neve. A gyűlésteremben elszenvedett megszégyenülés és a Pāṇḍavák pompája együtt mélyítik haragját. A 90. vers a közönséges, nem előkelő emberhez hasonlító kinevetést hangsúlyozza. A hariṇa itt a fakó-sárgás arcszínre vonatkozik.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.92–95 | A kockajátéktól a háborúig

1.1.92 [01001092]
Szanszkrit: अन्वजानाद् अतो द्यूतं धृतराष्ट्रः सुतप्रियः / तच् छ्रुत्वा वासुदेवस्य कोपः समभवन् महान्
Olvasható szanszkrit (IAST): anvajānād ato dyūtaṃ dhṛtarāṣṭraḥ sutapriyaḥ / tac chrutvā vāsudevasya kopaḥ samabhavan mahān
Fordítás: Ezért Dhṛtarāṣṭra, aki szerette a fiát, engedélyezte a kockajátékot. Amikor Vāsudeva ezt meghallotta, nagy haragra gerjedt.
Szavanként: anvajānāt — engedélyezte, hozzájárult; ataḥ — ezért; dyūtam — kockajátékot; dhṛtarāṣṭraḥ = dhṛta (megtartott) + rāṣṭra (ország), személynév → Dhṛtarāṣṭra; sutapriyaḥ = suta (fiú) + priya (kedves) → akinek kedves a fia, fiát szerető; tat — azt; śrutvā — meghallva; vāsudevasya — Vāsudevának; kopaḥ — haragja; samabhavat — keletkezett; mahān — nagy; anvajānād ato = anvajānāt + ataḥ, tac chrutvā = tat + śrutvā, samabhavan mahān = samabhavat + mahān.

1.1.93 [01001093]
Szanszkrit: नातिप्रीति मनाश् चासीद् विवादांश् चान्वमोदत / द्यूतादीन् अनयान् घोरान् प्रवृद्धांश् चाप्य् उपैक्षत
Olvasható szanszkrit (IAST): nātiprīti manāś cāsīd vivādāṃś cānvamodata / dyūtādīn anayān ghorān pravṛddhāṃś cāpy upaikṣata
Fordítás: Nem volt örömteli a szíve, mégis hagyta a viszályokat, és eltűrte a kockajátékkal kezdődő szörnyű igazságtalanságok elhatalmasodását.
Szavanként: na — nem; atiprītimanaḥ = ati (nagyon) + prīti (öröm, elégedettség) + manas (elme, szív) → igen örvendező szívű, a na tagadja; ca — és; āsīt — volt; vivādān — viszályokat, vitákat; ca — és; anvamodata — jóváhagyott, hagyott megtörténni; dyūtādīn = dyūta (kockajáték) + ādi (kezdet) → kockajátékkal kezdődőket; anayān = a- (nem) + naya (helyes vezetés, rend) → helytelen eljárásokat, igazságtalanságokat; ghorān — szörnyűeket; pravṛddhān — elhatalmasodottakat; ca — és; api — is; upaikṣata — elnézett, eltűrt; nātiprīti manāś cāsīd = na + atiprītimanaḥ + ca + āsīt, vivādāṃś cānvamodata = vivādān + ca + anvamodata, pravṛddhāṃś cāpy upaikṣata = pravṛddhān + ca + api + upaikṣata.

1.1.94 [01001094]
Szanszkrit: निरस्य विदुरं द्रोणं भीष्मं शारद्वतं कृपम् / विग्रहे तुमुले तस्मिन्न् अहन् क्षत्रं परस्परम्
Olvasható szanszkrit (IAST): nirasya viduraṃ droṇaṃ bhīṣmaṃ śāradvataṃ kṛpam / vigrahe tumule tasminn ahan kṣatraṃ parasparam
Fordítás: Vidurát, Droṇát, Bhīṣmát és Śaradvat fiát, Kṛpát félresöpörve, abban a rettenetes összecsapásban a harcosok egymást pusztították.
Szavanként: nirasya — félretolva, elutasítva; viduram — Vidurát; droṇam — Droṇát; bhīṣmam — Bhīṣmát; śāradvatam — Śaradvat fiát, származásnév; kṛpam — Kṛpát; vigrahe — összecsapásban, háborúban; tumule — rettenetesben, viharosban; tasmin — abban; ahan — ölte, elpusztította; kṣatram — harcos rend, uralkodói réteg, gyűjtőnév; parasparam — egymást, kölcsönösen; tasminn ahan = tasmin + ahan.

1.1.95 [01001095]
Szanszkrit: जयत्सु पाण्डुपुत्रेषु श्रुत्वा सुमहद् अप्रियम् / दुर्योधन मतं ज्ञात्वा कर्णस्य शकुनेस् तथा / धृतराष्ट्रश् चिरं ध्यात्वा संजयं वाक्यम् अब्रवीत्
Olvasható szanszkrit (IAST): jayatsu pāṇḍuputreṣu śrutvā sumahad apriyam / duryodhana mataṃ jñātvā karṇasya śakunes tathā / dhṛtarāṣṭraś ciraṃ dhyātvā saṃjayaṃ vākyam abravīt
Fordítás: Amikor a Pāṇḍavák győzelme idején Dhṛtarāṣṭra meghallotta a számára rendkívül fájdalmas hírt, és felismerte Duryodhana, Karṇa és Śakuni szándékát, hosszan elgondolkodott, majd így szólt Saṃjayához:
Szavanként: jayatsu — győzedelmeskedő állapotukban, miközben győztek; pāṇḍuputreṣu = Pāṇḍu (személynév) + putra (fiú) → Pāṇḍu fiainak, velük kapcsolatban; śrutvā — meghallva; sumahat = su- (nagyon) + mahat (nagy) → rendkívül nagyot; apriyam = a- (nem) + priya (kedves) → fájdalmasat, kedvezőtlent; duryodhanamatam = Duryodhana (dur- „nehezen” + yodhana „leküzdés”, személynév) + mata (gondolat, szándék) → Duryodhana szándékát; jñātvā — felismerve; karṇasya — Karṇának; śakuneḥ — Śakuninak; tathā — szintén; dhṛtarāṣṭraḥ = dhṛta (megtartott) + rāṣṭra (ország), személynév → Dhṛtarāṣṭra; ciram — hosszan; dhyātvā — elgondolkodva; saṃjayam — Saṃjayához; vākyam — szavakat, beszédet; abravīt — mondott; sumahad apriyam = sumahat + apriyam, śakunes = śakuneḥ, dhṛtarāṣṭraś = dhṛtarāṣṭraḥ.

Magyarázat: Az elbeszélés nagy lépéssel foglalja össze a kockajáték és a háború közötti utat. A 93. vers alanya nincs újból megnevezve; az előző vers Vāsudevát emeli ki, ezért az összefüggésben őrá is visszautalhat. A magyar szöveg nem tesz hozzá bizonyossággal új nevet. Az anvamodata erősebb is lehet a puszta tétlenségnél: jóváhagyást, beleegyezést is jelenthet. A 94. vers kṣatram gyűjtőnév, ezért a magyarban „harcosok”; a tanácsadók félresöprését nem cseréljük fel egy újonnan beillesztett szereplő cselekvésével. A 95. vers mindhárom forrássora szerepel.

1. KÖNYV — ĀDIPARVAN (A KEZDETEK KÖNYVE)
2. fejezet | 1.1.96–100 | Dhṛtarāṣṭra vallomása Saṃjayának

1.1.96 [01001096]
Szanszkrit: शृणु संजय मे सर्वं न मे ऽसूयितुम् अर्हसि / श्रुतवान् असि मेधावी बुद्धिमान् प्राज्ञसंमतः
Olvasható szanszkrit (IAST): śṛṇu saṃjaya me sarvaṃ na me ‘sūyitum arhasi / śrutavān asi medhāvī buddhimān prājñasaṃmataḥ
Fordítás: „Hallgasd végig, Saṃjaya, amit mondok, és ne ítélj el engem! Sokat tanultál, értelmes vagy, bölcs, akit a hozzáértők is becsülnek.
Szavanként: śṛṇu — hallgasd; saṃjaya — Saṃjaya, megszólítás; me — tőlem, az enyémet; sarvam — mindent; na — ne; me — engem, rám; asūyitum — neheztelni, hibát keresni; arhasi — méltó vagy rá, indokolt tenned, tagadva: ne tedd; śrutavān — sokat hallott, tanult; asi — vagy; medhāvī — értelmes, jó felfogású; buddhimān — belátással bíró, buddhi (értelem) + -mant (birtokló); prājñasaṃmataḥ = prājña (bölcs, hozzáértő) + saṃmata (megbecsült) → a bölcsek által megbecsült; me ‘sūyitum = me + asūyitum.

1.1.97 [01001097]
Szanszkrit: न विग्रहे मम मतिर् न च प्रीये कुरु क्षये / न मे विशेषः पुत्रेषु स्वेषु पाण्डुसुतेषु च
Olvasható szanszkrit (IAST): na vigrahe mama matir na ca prīye kuru kṣaye / na me viśeṣaḥ putreṣu sveṣu pāṇḍusuteṣu ca
Nem háborúra irányult a szándékom, és nem örülök a Kuru-nemzetség pusztulásának. Nem teszek különbséget saját fiaim és Pāṇḍu fiai között.
Szavanként: na — nem; vigrahe — háborúban, háborúra; mama — az én; matiḥ — szándékom, gondolatom; na — nem; ca — és; prīye — örülök; kurukṣaye = Kuru (nemzetség) + kṣaya (pusztulás) → a Kuru-nemzetség pusztulásának; na — nincs; me — nálam, számomra; viśeṣaḥ — különbség; putreṣu — a fiak között; sveṣu — sajátjaim között; pāṇḍusuteṣu = Pāṇḍu (személynév) + suta (fiú) → Pāṇḍu fiai között; ca — és; matir = matiḥ.

1.1.98 [01001098]
Szanszkrit: वृद्धं माम् अभ्यसूयन्ति पुत्रा मन्युपरायणाः / अहं त्व् अचक्षुः कार्पण्यात् पुत्र प्रीत्या सहामि तत् / मुह्यन्तं चानुमुह्यामि दुर्योधनम् अचेतनम्
Olvasható szanszkrit (IAST): vṛddhaṃ mām abhyasūyanti putrā manyuparāyaṇāḥ / ahaṃ tv acakṣuḥ kārpaṇyāt putra prītyā sahāmi tat / muhyantaṃ cānumuhyāmi duryodhanam acetanam
Fordítás: Indulatuknak élő fiaim semmibe vesznek engem, az öreget. Én pedig, vak lévén, gyengeségemben és fiaim iránti szeretetből eltűröm ezt; együtt tévelygek az esztelen Duryodhanával, aki maga is tévelyeg.
Szavanként: vṛddham — öreget; mām — engem; abhyasūyanti — megvetnek, hibáztatnak; putrāḥ — fiak; manyuparāyaṇāḥ = manyu (indulat, harag) + parāyaṇa (odaadó, valaminek élő) → indulatuknak élők; aham — én; tu — pedig; acakṣuḥ = a- (nélküli) + cakṣus (szem, látás) → vak; kārpaṇyāt — gyengeségből, elesettségből; putraprītyā = putra (fiú) + prīti (szeretet) → fiaim iránti szeretetből; sahāmi — eltűröm; tat — azt; muhyantam — tévelygőt; ca — és; anumuhyāmi — vele együtt tévelygek; duryodhanam = dur- (nehezen) + yodhana (leküzdés), személynév → Duryodhanát, Duryodhanával; acetanam = a- (nélküli) + cetana (értelem, tudatosság) → esztelent; putrā = putrāḥ, tv acakṣuḥ = tu + acakṣuḥ, cānumuhyāmi = ca + anumuhyāmi.

1.1.99 [01001099]
Szanszkrit: राजसूये श्रियं दृष्ट्वा पाण्डवस्य महौजसः / तच् चावहसनं प्राप्य सभारोहण दर्शने
Olvasható szanszkrit (IAST): rājasūye śriyaṃ dṛṣṭvā pāṇḍavasya mahaujasaḥ / tac cāvahasanaṃ prāpya sabhārohaṇa darśane
Fordítás: Amikor a királyavató áldozaton meglátta a nagy erejű Pāṇḍava gazdagságát, és a gyűlésterembe belépve, annak megtekintésekor elszenvedte azt a kinevetést…
Szavanként: rājasūye = rājan (király) + sūya (felavató áldozat) → a rājasūya királyavató áldozaton; śriyam — gazdagságot, pompát; dṛṣṭvā — látva; pāṇḍavasya — a Pāṇḍavának, itt Yudhiṣṭhirának; mahaujasaḥ = mahā (nagy) + ojas (erő) → a nagy erejűnek; tat — azt; ca — és; avahasanam — kinevetést; prāpya — elszenvedve, elérve; sabhārohaṇadarśane = sabhā (gyűlésterem) + ārohaṇa (belépés, felmenetel) + darśana (megtekintés) → a gyűlésterembe való belépéskor és megtekintésekor, előzetes kapcsolás; tac cāvahasanam = tat + ca + avahasanam.

1.1.100 [01001100]
Szanszkrit: अमर्षितः स्वयं जेतुम् अशक्तः पाण्डवान् रणे / निरुत्साहश् च संप्राप्तुं श्रियम् अक्षत्रियो यथा / गान्धारराजसहितश् छद्म द्यूतम् अमन्त्रयत्
Olvasható szanszkrit (IAST): amarṣitaḥ svayaṃ jetum aśaktaḥ pāṇḍavān raṇe / nirutsāhaś ca saṃprāptuṃ śriyam akṣatriyo yathā / gāndhārarājasahitaś chadma dyūtam amantrayat
Fordítás: …felháborodott. Mivel egymaga képtelen volt csatában legyőzni a Pāṇḍavákat, és mint valami nem harcos embernek, nem volt bátorsága megszerezni gazdagságukat, Gandhāra királyával együtt csalárd kockajátékot tervelt ki.”
Szavanként: amarṣitaḥ = a- (nem) + marṣita (eltűrt) alapján képzett → nem tűrő, felháborodott; svayam — saját maga; jetum — legyőzni; aśaktaḥ = a- (nem) + śakta (képes) → képtelen; pāṇḍavān — a Pāṇḍavákat; raṇe — csatában; nirutsāhaḥ = nir- (nélküli) + utsāha (bátorság, tetterő) → bátorság nélküli; ca — és; saṃprāptum — megszerezni; śriyam — gazdagságot; akṣatriyaḥ = a- (nem) + kṣatriya (harcos rendbeli) → nem harcos ember; yathā — mint; gāndhārarājasahitaḥ = Gāndhāra (ország neve) + rājan (király) + sahita (együtt levő) → Gandhāra királyával együtt; chadmadyūtam = chadman (csalás) + dyūta (kockajáték) → csalárd kockajátékot; amantrayat — kitervelt, megbeszélt; nirutsāhaś ca = nirutsāhaḥ + ca, akṣatriyo = akṣatriyaḥ, gāndhārarājasahitaś = gāndhārarājasahitaḥ.

Magyarázat: Dhṛtarāṣṭra saját állítása szerint nem akart háborút és nem tett különbséget a két családi ág között. Ez szereplői önjellemzés, nem a fordító ítélete. Egyúttal elismeri, hogy apai szeretetből eltűrte fiai viselkedését, és együtt tévelygett Duryodhanával. A 99. vers mondata a 100.-ban fejeződik be, ezért ezt az egységet is közöljük a vállalt száz számozott egységen felül. Gandhāra királya itt Śakuni. Dhṛtarāṣṭra beszéde a következő versben tovább folytatódik. A 98. és 100. vers harmadik sorát is megőriztük.

KÜLÖN SZÖVEGELTÉRÉSEK — DIGITÁLIS KIADÁSOK ÖSSZEVETÉSE
A főszöveg következetesen a Sanskrit Library változata. Az alábbiak eltérő digitális alakok, nem a kézirati kritikai apparátus ellenőrzött variánsai. A puszta szóközkülönbségeket és m/ṃ írásmódkülönbségeket nem soroljuk fel.
1.1.7: Sanskrit Library kṛta; a korábbi Tokunaga–Smith munkaszöveg kuta. A magyar fordítás a „honnan” jelentésű kutaḥ feloldást követi, jelölt javításként.
1.1.31: Sanskrit Library daṣka; a korábbi munkaszöveg dakṣa. A fordítás a Dakṣa nevet követi.
1.1.40: Sanskrit Library divaḥ putro; a korábbi munkaszöveg divasputro. Eltérő tagolás és hangkapcsolati alak; a névsor kapcsolása nyitott.
1.1.46: Sanskrit Library vividhaṃ („sokféle”); a korábbi munkaszöveg trividhaṃ („háromféle”). A fordítás a vividhaṃ alakot követi.
1.1.77: Sanskrit Library puṣpavṛṣṭiṃ; a korábbi munkaszöveg puṣpavṛṣṭiḥ. A magyar fordítás alanyként adja vissza a virágesőt, a szanszkritban megtartottuk a forrás tárgyesetét.
1.1.92: Sanskrit Library anvajānād ato; a korábbi munkaszöveg anvajānāt tato. A főszöveg feloldása anvajānāt + ataḥ, ezért magyarul „ezért”, nem pusztán „azután”.
1.1.93: Sanskrit Library atiprīti manāś; a korábbi munkaszöveg atiprītamanāś. A főszöveg elemzése prīti („öröm”) + manas („elme”), a másiké prīta („örvendező”) + manas.

ELLENŐRZÉS ÉS FOLYTATÁS
101 egymást követő számozott egység: 1.1.0–100. A korábbi húsz mellé 81 új egység került. Mindegyikben szerepel a dévanágarí, az IAST, a magyar és a pontosvesszőkkel elválasztott szóelemzés. Az összetett szavakat tagonként elemezzük; a bizonytalan szófejtéseket és kapcsolásokat jelöljük. 209 forrássor: 205 verssor, 1 prózasor, 3 beszélőmegjelölés. Az első húsz egység szövege és elemzése a korábbi fájlból került át. A 20–100. egységekben a dévanágarí és IAST oda-vissza alakítása eltérés nélkül ellenőrizve. A mechanikus ellenőrzés nem helyettesíti a nyelvi szaklektorálást. Következő egység: 1.1.101.

FORRÁS ÉS FELHASZNÁLÁS
Szanszkrit forrás: The Mahābhārata: First XML edition — Ādiparvan, v0.1. Szerkesztő: Peter M. Scharf; XML-jelölés és fejléc: Matthias H. Ahlborn; dokumentumsablon: Peter M. Scharf. Providence, RI: The Sanskrit Library, 2010. © 2010 The Sanskrit Library. Előzmény: Jost Gippert, TITUS (2008), Muneo Tokunaga gépi szövege (1994/1995), a BORI kritikai kiadása alapján.
Forrás: https://sanskritlibrary.org/catalogsText/titus/mbh/mbh01.html
Szövegolvasó: https://sanskritlibrary.org/textTranslation.html — titus/mbh/mbh01. A 20–100. egységek az oldal saját LoadText szolgáltatásának forTranslation lekéréséből származnak, nem a korábbi másik kiadásból.
Licenc: CC BY-NC-SA 3.0 — https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/3.0/
Átdolgozás: a forrás belső latin kódolásából IAST és dévanágarí átírás, magyar fordítás, tagolt szóelemzés, hangkapcsolatok feloldása és magyarázatok. A [;] belső jelölést pontosvesszőként jelenítjük meg, a beszélőcímkék jelölő zárójeleit elhagyjuk. Névfeltüntetéssel, nem kereskedelmi célra, azonos licenc alatt továbbadható átdolgozás.
Mondattani és névsorbeli tájékozódáshoz ellenőrzött történeti párhuzam: Kisari Mohan Ganguli angol fordítása, Ādi Parva, I. szakasz — https://sacred-texts.com/hin/m01/m01002.htm . Nem ez a magyar fordítás alapszövege, és nem azonos kiadást vagy számozást képvisel.
Mesterséges intelligencia közreműködésével készült munkafordítás, független szaklektorálás és nyomtatott apparátusvizsgálat nélkül. A forráskiadó nem hagyta jóvá ezt a fordítást. A 01001… azonosítók a projekt megfeleltetési kulcsai. A fordítás szögletes zárójelei szerkesztői kiegészítést jelölnek.

1.1.19
Szanszkrit: वेदैश् चतुर्भिः समितां व्यासस्याद्भुत कर्मणः / संहितां श्रोतुम् इच्छामो धर्म्यां पापभयापहाम्
Olvasható szanszkrit: vedaiś caturbhiḥ samitāṃ vyāsasyādbhuta karmaṇaḥ / saṃhitāṃ śrotum icchāmo dharmyāṃ pāpabhayāpahām
Fordítás: …a csodálatos tetteket véghez vivő Vyāsa négy Védával egyenrangú, dharmát követő, a bűntől való félelmet eloszlató szövegegyüttesét kívánjuk hallani.
Szavanként: vedaiḥ — a Védákkal; caturbhiḥ — néggyel; samitām — összemérhetőt, egyenrangút, előzetes értelmezés; vyāsasya — Vyāsának; adbhutakarmaṇaḥ — csodálatos tetteket véghez vivőnek; saṃhitām — összegyűjtött, rendezett szöveget, szövegegyüttest; śrotum — hallani; icchāmaḥ — kívánjuk; dharmyām — dharmával összhangban állót; pāpabhayāpahām — bűntől/rossztól való félelmet eloszlatót, más bontásban bűnt és félelmet eloszlatót

[*] 1.1.7: a forrásban kṛta áll; a „honnan” fordítás a kuta javítási javaslatát követi.

Szanszkrit forrás: The Mahābhārata: First XML edition — Ādiparvan, v0.1. Szerkesztő: Peter M. Scharf; XML-jelölés és fejléc: Matthias H. Ahlborn; dokumentumsablon: Peter M. Scharf. Providence, RI: The Sanskrit Library, 2010. © 2010 The Sanskrit Library. Előzmény: Jost Gippert, TITUS (2008), Muneo Tokunaga gépi szövege (1994/1995), a BORI kritikai kiadása alapján.
Forrás: https://sanskritlibrary.org/catalogsText/titus/mbh/mbh01.html
Licenc: CC BY-NC-SA 3.0 — https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/3.0/
Névfeltüntetéssel, nem kereskedelmi célra, azonos licenc alatt továbbadható átdolgozás.
Átdolgozás: IAST-normalizálás, dévanágarí átírás, magyar és szavankénti fordítás. Mesterséges intelligencia közreműködésével készült, szaklektorálás előtti munkafordítás; nem a forráskiadó által jóváhagyott fordítás. A forráslicenc nem nyújt szavatosságot.